Nyolcezer forint egy croissant a villamoson

A BKK járatain sem inni, sem enni nem szabad. Aki nem tartja be, irreálisan magas összeget fizethet.

Időnként felreppennek a hírek arról, hogy egy villamoson elmajszolt csokoládéért többezres bírságot kell fizetni, de akár egy korty üdítő elfogyasztása is horribilis büntetési tételt jelenthet. A következő történet főszereplőjének is irreálisan nagy árat kellett fizetnie egy fagylaltért.

Anita az Örs vezér terén szállt fel a 30-as buszra, fagylaltjából már csak a tölcsér vége maradt. A harmadik megállóban ellenőrök léptek a járműre. A lány teljesen nyugodt volt, hiszen az érvényes bérlete a táskájában lapult. Amikor az egyik BKV ellenőr mellé lépett, a bérletét rendben találta, ennek ellenére nem tágított és megkérdezte: „Ugye tudja, hogy nem szabad enni a buszon?”

Anita az MNO-nak elárulta, hogy természetesen tudott arról, hogy nem lehet étellel felszállni, de már csak pár falat maradt a fagyiból, emiatt gondolta azt, hogy nem lesz baj, hiszen nem okoz ezzel senkinek sem sérülést. Azonban a lányt a jól megtermett férfiak nem engedték leszállni a buszról, és azzal szembesítették, hogy vagy a helyszínen fizeti ki a bírság összegét, vagy fel kell mutatnia a személyi igazolványát és lakcímkártyáját, vagyis pótdíjazást helyeztek kilátásba. A lány megalázónak érezte a helyzetet, nagyon megrémült az ellenőrök határozott fellépésétől, megfogalmazása szerint egész teste remegett.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) sajtóosztálya megkeresésünkre azt közölte, hogy a bírságolást mindig egy szóbeli felszólításnak kell megelőznie. (Ez a fenti esetben nyilatkozónk elmondása szerint tehát nem történt meg, Anitát előzetes kérés nélkül büntették meg.)

A szabályok szerint a közlekedési vállalat ellenőreinek a következőképpen kell eljárniuk:

A közlekedési cég üzletszabályzata szerint (a pdf itt elérhető) a személyszállítási szerződés az utas és a BKV Zrt. között akkor jön létre és lép hatályba, amikor az utas utazási szándékkal felszáll a menetrend szerint közlekedő járműre, az utasnak a vállalat üzletszabályzatában foglalt feltételeket ez alapján pedig be kell tartania.

A polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján a BKV Zrt. és az utas között létrejövő kontraktus ugyanolyan, mintha papíron lenne megkötve: szóban és írásban, illetve akár ráutaló magatartással is lehet szerződést kötni, vagyis amint az utas igénybe veszi a személyszállítási szolgáltatást, létrejön a megállapodás – magyarázta az MNO-nak Fazakas Zoltán jogász. Hozzátette: az már egy másik kérdés, hogy a közlekedési vállalat mennyire következetesen tudja betartatni alkalmazottaival a szerződést. A jogász a szerződésszegés szankcionálását nem érzi jogtalannak, a problémát a BKV Zrt. büntetési rendszerében látja, miszerint a cég alkalmazottai nem következetesek a kontraktus betartásában. (Vagyis nem minden szerződésszegést szankcionálnak, gyakorlatilag saját belátásuk alapján döntik el, kit büntetnek meg és kit nem.)

Legyen szó egy korty víz elfogyasztásáról vagy fagylaltozásról, valamennyi szerződésszegés esetén ugyanannyi a fizetendő bírság. Ez azt jelenti, hogy egy háromszáz forintos croissant akár nyolcezer forintba is kerülhet, ha azt a villamoson esszük meg. Abban az esetben, ha nem tudjuk kifizetni a helyszínen a bírságot, harmincnapos haladékot ad a cég, de ekkor már tizenhatezer forinttal kell számolni. Ha harminc napon túl rendezzük a számlát, már a péksütemény százszoros árát, vagyis 32 500 forintot kell befizetnünk a BKK Akácfa utcai központjában.

A jelenlegi szabályozás szerint, aki érvénytelen jeggyel vagy bérlettel utazik, vagyis a teljes szerződés ellen vét, ugyanakkora bírsággal sújtható, mint az, aki ugyan érvényes jeggyel vesz részt az utazásban, de közben ételt fogyaszt. Fazakas Zoltán az MNO-nak kiemelte, hogy a büntetés mértékét tekintve indokolt lenne a differenciálás. A különbségtételre azért volna szükség, mert nem mindegy, hogy valaki például nem fizet ellenértéket a szolgáltatásért és ezért szankcionálják, vagy csak a szerződés egy részelemét szegi meg. A jogász szerint túlzott mértékű a bírság, hiszen a havi szolgáltatás értékével kvázi megegyező vagy legalábbis a nyolcvan százalékát elérő büntetéssel számolnak.

A BKV üzletszabályzata egyébként azt írja, hogy a cég a „személyszállítást megtagadhatja, illetve az utast a személyszállításból kizárhatja, ha az utas ( ) csomagolatlan vagy nem visszazárhatóan nyitható csomagolású élelmiszerével vagy italával mások ruházatát, testi épségét vagy a jármű tisztaságát veszélyezteti”. Fazakas Zoltán szerint az étel- és italfogyasztás kapcsán az automatikus pótdíjazás a szerződés alapján nem jogos, a szabály ugyanis feltételes módban fogalmaz. Automatikus pótdíjazás csak abban az esetben tekinthető jogosnak, ha érvénytelen jeggyel utazik valaki. Ez esetben két szankciót alkalmaz a BKV, viszont a szabályzat az étel- és italfogyasztásra vonatkozó szabály megszegése kapcsán csak egyet, vagy a kizárást, vagy a pótdíjazást írja elő.

A fenti történet szereplője az eljárás körülményei miatt írásban tett panaszt, de, mint mondja, a cég válasza azután érkezett meg, hogy kifizette a bírságot. Anita komolytalannak ítélte meg a BKV magyarázatát, mert az valótlanságot tartalmazott. A cég azt állította, hogy a lány nem volt segítőkész, nem volt együttműködő, kinevette az ellenőröket, azonban ez nem így történt. Anita annyi „elégtételt” kapott, hogy a BKV megbüntette alkalmazottját amiatt, mert nem viselte az azonosító számát.

Lehet egyébként a fogyasztóvédelemhez, a békéltető testülethez, végső esetben pedig bírósághoz is fordulni, ha az utas méltánytalannak érzi a büntetést. A bíró a szerződésszegés súlyosságát is értékeli, vagyis más súllyal eshet latba, ha valaki egy pogácsát vagy egy olyan ételt fogyaszt el, amellyel beszennyezheti a járművet.

A járműveken az étel- és italfogyasztás egyébként sosem volt megengedett, ezt matricák, piktogramok is jelzik mindenhol. A BKK hajójáratait a szabályozás úgy érinti, hogy „fagylaltozni, ételt és italt fogyasztani és csomagolatlan vagy nem visszazárhatóan nyitható csomagolású élelmiszerrel, itallal utazni, tartózkodni” csak a hajók erre kialakított utasterében szabad, azaz, ha működik büfé, akkor a falatozás abban a helyiségben megengedett.

A BKK sajtóosztálya a tiltást az evés biztonsági kockázataival magyarázza, sőt nemcsak a járművet, hanem mások ruházatát is beszennyezheti az étel. Azt is hozzáteszi a vállalat, hogy a járművet betöltő ételszag is rendkívül zavaró lehet az utastársak számára.