Nyolcezer forint egy croissant a villamoson

A BKK járatain sem inni, sem enni nem szabad. Aki nem tartja be, irreálisan magas összeget fizethet.

Legyen szó egy korty víz elfogyasztásáról vagy fagylaltozásról, valamennyi szerződésszegés esetén ugyanannyi a fizetendő bírság. Ez azt jelenti, hogy egy háromszáz forintos croissant akár nyolcezer forintba is kerülhet, ha azt a villamoson esszük meg. Abban az esetben, ha nem tudjuk kifizetni a helyszínen a bírságot, harmincnapos haladékot ad a cég, de ekkor már tizenhatezer forinttal kell számolni. Ha harminc napon túl rendezzük a számlát, már a péksütemény százszoros árát, vagyis 32 500 forintot kell befizetnünk a BKK Akácfa utcai központjában.

A jelenlegi szabályozás szerint, aki érvénytelen jeggyel vagy bérlettel utazik, vagyis a teljes szerződés ellen vét, ugyanakkora bírsággal sújtható, mint az, aki ugyan érvényes jeggyel vesz részt az utazásban, de közben ételt fogyaszt. Fazakas Zoltán az MNO-nak kiemelte, hogy a büntetés mértékét tekintve indokolt lenne a differenciálás. A különbségtételre azért volna szükség, mert nem mindegy, hogy valaki például nem fizet ellenértéket a szolgáltatásért és ezért szankcionálják, vagy csak a szerződés egy részelemét szegi meg. A jogász szerint túlzott mértékű a bírság, hiszen a havi szolgáltatás értékével kvázi megegyező vagy legalábbis a nyolcvan százalékát elérő büntetéssel számolnak.

A BKV üzletszabályzata egyébként azt írja, hogy a cég a „személyszállítást megtagadhatja, illetve az utast a személyszállításból kizárhatja, ha az utas ( ) csomagolatlan vagy nem visszazárhatóan nyitható csomagolású élelmiszerével vagy italával mások ruházatát, testi épségét vagy a jármű tisztaságát veszélyezteti”. Fazakas Zoltán szerint az étel- és italfogyasztás kapcsán az automatikus pótdíjazás a szerződés alapján nem jogos, a szabály ugyanis feltételes módban fogalmaz. Automatikus pótdíjazás csak abban az esetben tekinthető jogosnak, ha érvénytelen jeggyel utazik valaki. Ez esetben két szankciót alkalmaz a BKV, viszont a szabályzat az étel- és italfogyasztásra vonatkozó szabály megszegése kapcsán csak egyet, vagy a kizárást, vagy a pótdíjazást írja elő.

A fenti történet szereplője az eljárás körülményei miatt írásban tett panaszt, de, mint mondja, a cég válasza azután érkezett meg, hogy kifizette a bírságot. Anita komolytalannak ítélte meg a BKV magyarázatát, mert az valótlanságot tartalmazott. A cég azt állította, hogy a lány nem volt segítőkész, nem volt együttműködő, kinevette az ellenőröket, azonban ez nem így történt. Anita annyi „elégtételt” kapott, hogy a BKV megbüntette alkalmazottját amiatt, mert nem viselte az azonosító számát.

Lehet egyébként a fogyasztóvédelemhez, a békéltető testülethez, végső esetben pedig bírósághoz is fordulni, ha az utas méltánytalannak érzi a büntetést. A bíró a szerződésszegés súlyosságát is értékeli, vagyis más súllyal eshet latba, ha valaki egy pogácsát vagy egy olyan ételt fogyaszt el, amellyel beszennyezheti a járművet.

A járműveken az étel- és italfogyasztás egyébként sosem volt megengedett, ezt matricák, piktogramok is jelzik mindenhol. A BKK hajójáratait a szabályozás úgy érinti, hogy „fagylaltozni, ételt és italt fogyasztani és csomagolatlan vagy nem visszazárhatóan nyitható csomagolású élelmiszerrel, itallal utazni, tartózkodni” csak a hajók erre kialakított utasterében szabad, azaz, ha működik büfé, akkor a falatozás abban a helyiségben megengedett.

A BKK sajtóosztálya a tiltást az evés biztonsági kockázataival magyarázza, sőt nemcsak a járművet, hanem mások ruházatát is beszennyezheti az étel. Azt is hozzáteszi a vállalat, hogy a járművet betöltő ételszag is rendkívül zavaró lehet az utastársak számára.