A korrupció veszélyeire figyelmeztet az amerikai külügy

A jelentés szerint a kormány nyomást gyakorol, és megfélemlíti a civil társadalmat.

A média szabadságáról szóló információiban idézi a Freedom House 2014-es viszonyokról szóló jelentését is, miszerint Magyarországon a sajtószabadság enyhén romlott, de még „részben szabad” a magyar sajtó.

A külügyminisztériumi összeállításában külön alfejezet foglalkozik a migránsok és menedékkérők helyzetének magyarországi kezelésével. Idézi az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó főbiztosát, aki szerint a szeptemberben és októberben életbe lépett, új törvények nem férnek össze a Magyarországra is kötelező emberi jogi kötelezettségekkel. „Menedéket kérni nem bűncselekmény, mint ahogyan illegálisan átlépni a határt sem az” – így az idézet. A jelentés ugyanakkor elismeri, hogy Magyarország nem küldte vissza a háborús övezetekből érkezőket a konfliktusok színhelyére, Szerbiába viszont visszaküldte őket.

Az emberi jogi jelentés alfejezetet szentel a korrupciónak és a kormányzati átláthatóság vélelmezett hiányának is. Konkrét példaként a BudaCash, a Hungária és a Quaestor ügyét említi.

Az antiszemitizmus megnyilvánulásainak taglalásakor a washingtoni külügyminisztérium a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) adataira támaszkodva közli, hogy Magyarországon tavaly 26 regisztrált antiszemita incidens volt, ám fizikai erőszak nem történt.

A jelentés említést tesz a gyöngyösi zsidó temető megszentségtelenítéséről, a pásztói polgármester, Sisák Imre antiszemita kijelentéseiről és arról is, hogy Sisákot, aki a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetője volt, ezek után a Miniszterelnöki Hivatal utasítására le is váltották. Részletesen taglalja a jelentés a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szobor ügyét, valamint a Sorsok Háza múzeumi projekt körüli vitákat is.

A jelentést John Kerry külügyminiszter ismertette szerdán.

„A világ összes régiójában azt tapasztaljuk, hogy kormányzati és kormányon kívüli szereplők növekvő mértékben korlátozzák a civil társadalom mozgásterét, korlátozzák a média és az internet szabadságát, megpróbálják kiszorítani az ellenzék hangjait, egyes szélsőséges esetekben pedig embereket ölnek meg vagy kényszerítenek otthonuk elhagyására” – hangoztatta.

Éles hangon ír az Észak-Koreában, Kínában, Kubában, Szudánban és Iránban elkövetett jogsértésekről, de súlyos bírálatokat fogalmaz meg Oroszországgal, Azerbajdzsánnal, Venezuelával, Kongóval, Ugandával, Ruandával és Vietnammal szemben is.

A külügyi tárca az Egyesült Államokkal szövetséges országokban is igyekezett feltárni a jogsértéseket. A jelentés élesen bírálja például Törökországot az ellenzéki média elleni fellépés és a sokszor túlzott hatósági erőszak miatt, Egyiptomot pedig a titokban elkövetett gyilkosságok, kínzások és a börtönállapotok miatt. Franciaországot azzal vádolja, hogy megerősödött az iszlámellenesség és az antiszemitizmus, valamint bírálja Párizst a migránsok elleni durva rendőri fellépésért is.

Az amerikai külügyminisztérium szerint Oroszország elnyomja a másképpen gondolkodókat, és a 2014-ben magához csatolt Krím félszigeten módszeresen zaklatja a tatárokat és az Ukrajna-barát aktivistákat. A jelentés szerint a félszigeten élő tatárokat és ukránokat megfosztották attól a lehetőségtől, hogy saját nemzetiségük védelmében szólalhassanak fel, ráadásul az orosz uralmat ellenző tatárokat tavaly önkényesen letartóztatták, és a tisztességes bírósági eljárástól is megfosztották.

A jelentés szerint számos ázsiai országban fokozódott az elnyomás. Kínában több száz ügyvéd ellen indítottak vizsgálatot, és sok esetben titkos helyszíneken tartották fogva őket anélkül, hogy vádat emeltek volna ellenük, vagy lehetővé tették volna, hogy kapcsolatot teremtsenek jogi képviselőjükkel vagy családtagjaikkal. A dokumentum kiemelte annak az öt hongkongi férfinak az esetét, aki egy kényes témájú könyveket kiadó cégnél dolgozott, és rejtélyes körülmények között eltűnt. A jelentés szerint a pekingi titkosszolgálatok rabolhatták el őket.