A korrupció veszélyeire figyelmeztet az amerikai külügy

A jelentés szerint a kormány nyomást gyakorol, és megfélemlíti a civil társadalmat.

A tárca immár negyvenedik éve készíti el az emberi jogokkal foglalkozó világjelentését.

Magyarországnak bő ötven oldalt szenteltek hét fejezetben a jelentés készítői, felsorolva a szerintük említésre érdemes történéseket. A legjelentősebb problémaként megjegyezték, hogy a migránsáradat kezeléséhez idegengyűlöletről tanúskodó retorika és a humanitárius segítség hiánya kapcsolódott.

A jelentés felrója azt is, hogy a 2014-ben kétharmados parlamenti többséggel újraválasztott Fidesz–KDNP-koalíció a jogi keretek és az állami struktúra 2010-ben megkezdett változtatásait nagyrészt társadalmi konzultáció vagy az ellenzéki pártok bevonása nélkül folytatta 2015-ben. Idéz meg nem nevezett nemzetközi szervezeteket és emberi jogokkal foglalkozó, nem kormányzati szerveket (NGO-kat), amelyek kritikával éltek, mert szerintük szisztematikusan rombolták a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, a demokratikus intézményeket, az átláthatóságot. A készítők az emberi jogi gondok között említették, hogy a kormány nyomást gyakorol és megfélemlíti a civil társadalmat, a társadalomban felbukkanó független hangadókat.

A jelentés emberi jogi problémaként említi a börtönök túlzsúfoltságát, a foglyokon elkövetett fizikai erőszakot, az előzetes letartóztatás hosszú idejét, a migránsok és menedéket kérők fogva tartását, a kormányzati korrupciót, a szűkülő szerkesztőségi függetlenséggel járó médiakoncentrációt. Rögzíti, hogy Magyarországon 2015-ben előfordult családon belüli erőszak, nők és gyermekek sérelmére elkövetett erőszak, nők szexuális zaklatása, mentális betegségekkel küszködőkkel szembeni embertelen bánásmód, homoszexuálisok, leszbikusok és transzneműek szóbeli zaklatása.

A szólás- és sajtószabadság helyzetéről szólva az amerikai külügyminisztérium jelentése azt írja, hogy Magyarországon büntetendő a gyűlöletbeszéd, és példát is hoz egy esetre, amely tavaly novemberben történt: a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyéves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy férfit, mert inzultálta a budapesti utcán gyermekével sétáló izraeli konzult.

A média szabadságáról szóló információiban idézi a Freedom House 2014-es viszonyokról szóló jelentését is, miszerint Magyarországon a sajtószabadság enyhén romlott, de még „részben szabad” a magyar sajtó.

A külügyminisztériumi összeállításában külön alfejezet foglalkozik a migránsok és menedékkérők helyzetének magyarországi kezelésével. Idézi az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó főbiztosát, aki szerint a szeptemberben és októberben életbe lépett, új törvények nem férnek össze a Magyarországra is kötelező emberi jogi kötelezettségekkel. „Menedéket kérni nem bűncselekmény, mint ahogyan illegálisan átlépni a határt sem az” – így az idézet. A jelentés ugyanakkor elismeri, hogy Magyarország nem küldte vissza a háborús övezetekből érkezőket a konfliktusok színhelyére, Szerbiába viszont visszaküldte őket.

Az emberi jogi jelentés alfejezetet szentel a korrupciónak és a kormányzati átláthatóság vélelmezett hiányának is. Konkrét példaként a BudaCash, a Hungária és a Quaestor ügyét említi.

Az antiszemitizmus megnyilvánulásainak taglalásakor a washingtoni külügyminisztérium a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) adataira támaszkodva közli, hogy Magyarországon tavaly 26 regisztrált antiszemita incidens volt, ám fizikai erőszak nem történt.

A jelentés említést tesz a gyöngyösi zsidó temető megszentségtelenítéséről, a pásztói polgármester, Sisák Imre antiszemita kijelentéseiről és arról is, hogy Sisákot, aki a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetője volt, ezek után a Miniszterelnöki Hivatal utasítására le is váltották. Részletesen taglalja a jelentés a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szobor ügyét, valamint a Sorsok Háza múzeumi projekt körüli vitákat is.

A jelentést John Kerry külügyminiszter ismertette szerdán.

„A világ összes régiójában azt tapasztaljuk, hogy kormányzati és kormányon kívüli szereplők növekvő mértékben korlátozzák a civil társadalom mozgásterét, korlátozzák a média és az internet szabadságát, megpróbálják kiszorítani az ellenzék hangjait, egyes szélsőséges esetekben pedig embereket ölnek meg vagy kényszerítenek otthonuk elhagyására” – hangoztatta.

Éles hangon ír az Észak-Koreában, Kínában, Kubában, Szudánban és Iránban elkövetett jogsértésekről, de súlyos bírálatokat fogalmaz meg Oroszországgal, Azerbajdzsánnal, Venezuelával, Kongóval, Ugandával, Ruandával és Vietnammal szemben is.

A külügyi tárca az Egyesült Államokkal szövetséges országokban is igyekezett feltárni a jogsértéseket. A jelentés élesen bírálja például Törökországot az ellenzéki média elleni fellépés és a sokszor túlzott hatósági erőszak miatt, Egyiptomot pedig a titokban elkövetett gyilkosságok, kínzások és a börtönállapotok miatt. Franciaországot azzal vádolja, hogy megerősödött az iszlámellenesség és az antiszemitizmus, valamint bírálja Párizst a migránsok elleni durva rendőri fellépésért is.

Az amerikai külügyminisztérium szerint Oroszország elnyomja a másképpen gondolkodókat, és a 2014-ben magához csatolt Krím félszigeten módszeresen zaklatja a tatárokat és az Ukrajna-barát aktivistákat. A jelentés szerint a félszigeten élő tatárokat és ukránokat megfosztották attól a lehetőségtől, hogy saját nemzetiségük védelmében szólalhassanak fel, ráadásul az orosz uralmat ellenző tatárokat tavaly önkényesen letartóztatták, és a tisztességes bírósági eljárástól is megfosztották.

A jelentés szerint számos ázsiai országban fokozódott az elnyomás. Kínában több száz ügyvéd ellen indítottak vizsgálatot, és sok esetben titkos helyszíneken tartották fogva őket anélkül, hogy vádat emeltek volna ellenük, vagy lehetővé tették volna, hogy kapcsolatot teremtsenek jogi képviselőjükkel vagy családtagjaikkal. A dokumentum kiemelte annak az öt hongkongi férfinak az esetét, aki egy kényes témájú könyveket kiadó cégnél dolgozott, és rejtélyes körülmények között eltűnt. A jelentés szerint a pekingi titkosszolgálatok rabolhatták el őket.