Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia közös, „A jövőért, gyermekeink oktatásáért” elnevezésű konferenciáján a köznevelési kerekasztal tapasztalatait felhasználva mutatják be az iskolaigazgatóknak a tervezett változtatásokat.
Palkovics László ismertette a köznevelési kerekasztal munkáját, az eddig megfogalmazott javaslatokat.
Kiemelte: 35 ezer pedagógus számára például biztosítják 2017-ben a lehetőséget a minősítésre való jelentkezésre, amelynek a rendszere is átalakul. Módosították a tanfelügyelet, az önértékelés rendszerét, csökkennek az adminisztrációs terhek. Javaslatot tesznek arra is, hogyan lehetne megoldani az évközben nyugdíjba menő tanárok ügyét, de a tanulókkal kapcsolatban is lesznek intézkedések.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Balog Zoltán miniszter által a konferencián bejelentett változásoknak megfelelően július 1-jétől átalakul az intézményfenntartó rendszere, megváltozik a működési forma. Balog Zoltán miniszter nem sokkal korábban közölte: nemsokára a kormány elé terjesztenek egy javaslatot, amely szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyett hatvan-hetven olyan szervezetet hoznának létre, amelyek rendelkeznek önálló jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel, így az igazgatók közvetlenül tudnák elérni azokat a szervezeteket, ahol a döntések megszületnek.
Palkovics László előadásában szólt arról is, hogy a munka folytatásában kiemelt szerepe lesz a pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer átalakításának; közvetlenebb és erősebb lesz a kapcsolat az egyetemek és a köznevelési intézmények között. Emellett átdolgozzák a Nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket, csökkentik a tanulók terheit.
Jelezte: az új intézményfenntartói struktúrában egyértelmű és stabil irányítói, szolgáltató viszony kialakítására törekednek a fenntartó és a nagyobb önállósággal rendelkező iskolák között, továbbá a kerekasztal kijelöli a struktúra- és infrastruktúra-fejlesztés irányait.
A konferencián Csépe Valéria, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke, a köznevelési kerekasztal tartalomfejlesztési munkacsoportjának vezetője a felnövekvő generációhoz alkalmazkodó oktatás stratégiájáról szólva kiemelte: meg kell határozni a 21. századi iskola alapfunkcióit, újra kell értelmezni, mi a tudás, mert az nem egyenlő a statikus lexikális ismerettel. Hangsúlyozta: a tudás és a készségek alapozása, a tanulási készség és késztetés kialakítása a 21. századi iskola egyik legfontosabb feladata.
Felidézte: korábban volt ismeretalapú kerettanterv, volt tevékenységközpontú, de „2016-ban az oktatási rendszerek túllépnek a mechanikus rendszeren, a kulcskompetenciák bűvöletén”.
