„A magyar nyilvánosság még ebben az állandó erkölcsi kivégzésekhez szoktatott országban is példátlan hőstettet hajtott végre a múlt héten: nem egészen három nap alatt megsemmisített egy embert” – így foglalta össze a Kiss László-ügy lényegét kedd esti műsorában Friderikusz Sándor. Az újságíró az ATV-n beszélt arról: szerinte mindenki szabad prédájává tették a szövetségi kapitányt, ehhez felrúgva elemi emberiességi szabályokat. Mint mondta, „ebben egymásra talált a bosszúszomjas és azonnal ítélkező magyar népi lelkület”, valamint az a sajtó, amelyik „a maga erkölcsi nihilizmusával prédikál nap mint nap erkölcsöt”. A műsorvezető hozzátette, Kiss ügyének nem lett volna szabad üggyé válnia sehol a világon, de azzá tették a „sajtóhiénák”.
A hosszas felvezető után Friderikusz bemutatta vendégét is: kiderült, Gerő András történészt hívta meg szakértőként az esettel kapcsolatban, a leírás szerint azért, hogy a „felrúgott elemi emberiességi szabályokról, gondolkodási követelményekről és erkölcsi normákról” beszélgessenek. Később Friderikusz aztán számon kérte Gerőt, miért volt kevésbé megengedő Kissel szemben, mint korábban Szabó Istvánnal, aki mellett aláírással állt ki. Gerő úgy vélte, több igazság élhet egymás mellett, Friderikusz viszont újra és újra visszatért rá: nem állhat meg ott senki élete, hogy „egyszer hibázott”. „Mit tesz hozzá Kiss László, a kiváló edző és még kiválóbb szövetségi kapitány képéhez és teljesítményéhez, hogy 55 évvel ezelőtt elkövetett valamit, amit nyilván százszor is megbánt. Mondjuk, fiatalkori hevületében, hülyeségből” – fejtegette később a műsorvezető.
Friderikusz továbbá abszurd világnak nevezte, hogy „az, aki egyszer nemi erőszakra adta a fejét, egész életében kell valami bélyeget viseljen, sőt, hajlamos marad a nemi erőszakra”. Gerő szerint viszont ha valaki ilyet tesz, óhatatlanul később gyanakvóbbá teszi az embereket, ezt pedig neki is tudnia kell. „Már miért kellene tudnia?” – kérdezett vissza Friderikusz.
Korábban beszámoltunk róla: többen, köztük Aczél Endre és Bayer Zsolt újságírók is kiálltak a csoportos nemi erőszak miatt több mint fél évszázaddal ezelőtt elítélt Kiss László mellett. Friderikusz mellett Bayer is sajtóhiénákat emlegetett, hozzátéve: ő már rég tudott arról, hogy Kisst elítélték nemi erőszak miatt. Bármi történt, Kisst elítélték, és leülte a magáét – vélte a Magyar Hírlap publicistája.
Ugyanakkor kiderült: bár három évre ítélték az úszót, húsz hónap után szabadulhatott. Megírtuk korábban azt is, hogy a peranyag szerint Kisst kétrendbeli nemi erőszak és egyrendbeli bűnsegédlet miatt akarták számon kérni, de a többit nem tudták végül bizonyítani.
Aczél Endre is arról értekezett, hogy tudott Kiss ügyéről, de szerinte nem biztos, hogy nemi erőszak volt, a sértett csupán „szeretett kefélni”. Az újságíró szerint a nő szülei biztatták lányukat feljelentésre, miközben akkoriban az uszodában folyamatos volt a „vadászat”, aminek szerinte nincs köze a nemi erőszakhoz. Beszámoltunk róla, ezzel szemben Aczél három éve még korunk erkölcseit ostorozta, és saját prüdériájáról írt. Mostani hozzászólásai miatt a Népszabadság megvált külsős szerzőjétől.
Kiss László az eset kirobbanása után lemondott szövetségi kapitányi posztjáról. A megerőszakolt nő a hírek szerint már meghalt, ugyanakkor lehetett arról is hallani: Kissék az erőszak után megpróbálták megvásárolni a hallgatását.
