Jogerős: nem diszkriminálta a romákat a rendőrség

A Debreceni Ítélőtábla csütörtökön hozta meg másodfokú ítéletét.

Fórizs Ildikó azt írta: az ítélőtábla megváltoztatta az Egri Törvényszék korábbi ítéletét, amely helyt adott a TASZ keresetének és elmarasztalta a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot.

Az Egri Törvényszék 2015 szeptemberében azt állapította meg, hogy a főkapitányság 2011 márciusa és májusa között Gyöngyöspatán – ahol megjelentek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg tagjai – szabálysértési eljárási gyakorlatával közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg a helyi roma közösség tagjaival szemben, megsértve az egyenlő bánásmódhoz való jogukat.

A Debreceni Ítélőtábla „a személyiségi jog megsértése miatt indított perben az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a felperes keresetét egészében elutasította” – fogalmazott a szóvivő.

Kiemelte, hogy a rendőrségnek nem volt jogszabályi lehetősége abban az időben a szélsőségesekkel szemben fellépni. Ugyanis „a perbeli eseményeket megelőzően a jogalkotó nem szankcionálta büntetőjogi eszközökkel a hivatalosság látszatát keltő közbiztonsági, kirívóan közösségellenes magatartást tanúsító, ezáltal a közösség tagjaiban riadalom keltésére alkalmas tevékenységeket”. Az új, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenységről szóló törvényt csak a gyöngyöspatai eseményeket követően alkották meg.

Mivel addig a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (SZJPE) tevékenysége nem ütközött jogszabályba, nem róható a főkapitányság terhére az intézkedés elmulasztása – tette hozzá Fórizs Ildikó.

Az ítélőtábla szerint a rendőrség akkor sem mulasztott, amikor tudomásul vette az SZJPE által 2011. március 6-ára bejelentett, Gyöngyöspatán megtartott felvonulást. Ugyanis nem merült fel olyan adat, hogy a rendezvény résztvevői bűncselekményt követnének el vagy arra hívnának fel.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy a rendőrség szabálysértési és igazoltatási gyakorlatával kapcsolatban sem érte a felperes által képviselt csoportot hátrány, mert a perben rendelkezésre álló adatok az egyes személyek magatartását értékelő körülményeinek hiányában „csak az általánosság szintjén mozogtak, és ezért nem érték el a csoportot ért hátrány valószínűsítésének feltételét” – fogalmazott Fórizs Ildikó.

A szóvivő hozzátette: hiányoztak azok az adatok, amelyek szerint a rendőrök akárcsak valószínűsíthetően olyan célzatú vagy hatású igazoltatási gyakorlatot folytattak volna, amely következtében megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet alakulhatott ki.

A TASZ az MTI-vel azt közölte, felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Kúriához a döntés megváltoztatása érdekében.

Felidézte: a gyöngyöspatai romák jogainak érvényesítése céljából, az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján perelte be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot. Szerintük a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán egyrészt elmulasztott jogszerűen fellépni a szélsőséges szervezetekkel szemben, másrészt zaklató módon igazoltatta és bírságolta a helyi romákat, mindezzel megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jogukat.

A jogvédő szervezet emlékeztetett arra, hogy időközben a magyar bíróságok – egy másik perben – a Magyar Gárda után a Gyöngyöspatán illegális járőrözést folytató Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet is jogerősen feloszlatták, „elismerve a gyöngyöspatai eseményeket kiváltó szervezet cigányellenességét, jogsértő működését”.