Trócsányiék a nemzetállamok jogai mellett

A miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy az idegenek befogadásáról ne a szuverén állam döntsön.

MTI
2016. 04. 14. 15:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az igazságügyi tárca, Debrecen önkormányzata és a Magyarországi Református Egyház az Alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából – Nemzeti szuverenitásunk alapkérdései címmel – rendezett konferenciát a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában.

Trócsányi László felszólalásában elemezte a szuverenitás fogalmát, annak történelmi kialakulását. A bevándorlással összefüggésben leszögezte: elfogadhatatlan, hogy ne a szuverén állam döntsön az idegenek befogadásáról.

Utalt arra is, hogy csökkenti az államok szuverenitását, ha eladósodnak, mert ilyenkor a hitelezők dönthetnek helyettük. Hozzátette: emiatt nem szabad olyan költségvetést elfogadni, amely növeli az államadósságot.

Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggésben vizsgálta a szuverenitás kérdését.

Minden külpolitika alapja az az értékvilág, amelyben hiszünk. Például a nemzetiségi kisebbségi jogok elismerése és szavatolása – mondta. Az egykori diplomata hozzátette: ma drogbárók, embercsempészek, terroristaszervezetek veszélyeztetik az államok szuverenitását.

A szuverenitás soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban. A magyarok számára az első világháború óta a nemzet tágabb fogalom, mint az állam – zárta előadását Martonyi János.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke az alkotmányozás folyamatát tekintette át 1990-től, és részletesen ismertette az Alaptörvényt. Leszögezte: a 2011. április 18-án elfogadott alaptörvény kiállta az idők próbáját.

A népszavazás szabályozásáról szólva jogosnak nevezte, hogy 50 százalék feletti részvétel esetében érvényes csak a referendum, mivel a parlamenti választásokon 61 százalék felett volt a részvétel. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy bővítették az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök jogkörét.

Európai uniós tagságunkból adódóan elválaszthatatlan a szuverenitás és a szubszidiaritás, amelyeknek egyszerre kell érvényesülniük – tette hozzá.

Szapáry György volt washingtoni nagykövet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének főtanácsadója arról beszélt, hogy Magyarország nem tud teljesen független maradni a globalizált világban, de jó pénzügypolitikával képes megőrizni szuverenitása jelentős részét.

Magyarország 2010-től önfinanszírozással, kamatcsökkentéssel, jó gazdaságpolitikával csökkentette pénzügyi függőségét – jelentette ki.

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a technikai globalizáció és a szuverenitás összefüggéseire világított rá.

Elmondta, hogy egyes területek technológiája messze az államhatárokon túl hat. Ilyen például a nukleáris és a géntechnológia vagy az internet.

A legfontosabb, hogy az egyes tagállamok megegyezzenek, a technikai globalizáció ne korlátozza a szuverenitást – közölte.

Kósa Lajos, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője elmondta: az alkotmány korántsem végleges, a későbbiekben meg lehet majd változtatni

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.