Trócsányiék a nemzetállamok jogai mellett

A miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy az idegenek befogadásáról ne a szuverén állam döntsön.

Az igazságügyi tárca, Debrecen önkormányzata és a Magyarországi Református Egyház az Alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából – Nemzeti szuverenitásunk alapkérdései címmel – rendezett konferenciát a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában.

Trócsányi László felszólalásában elemezte a szuverenitás fogalmát, annak történelmi kialakulását. A bevándorlással összefüggésben leszögezte: elfogadhatatlan, hogy ne a szuverén állam döntsön az idegenek befogadásáról.

Utalt arra is, hogy csökkenti az államok szuverenitását, ha eladósodnak, mert ilyenkor a hitelezők dönthetnek helyettük. Hozzátette: emiatt nem szabad olyan költségvetést elfogadni, amely növeli az államadósságot.

Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggésben vizsgálta a szuverenitás kérdését.

Minden külpolitika alapja az az értékvilág, amelyben hiszünk. Például a nemzetiségi kisebbségi jogok elismerése és szavatolása – mondta. Az egykori diplomata hozzátette: ma drogbárók, embercsempészek, terroristaszervezetek veszélyeztetik az államok szuverenitását.

A szuverenitás soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban. A magyarok számára az első világháború óta a nemzet tágabb fogalom, mint az állam – zárta előadását Martonyi János.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke az alkotmányozás folyamatát tekintette át 1990-től, és részletesen ismertette az Alaptörvényt. Leszögezte: a 2011. április 18-án elfogadott alaptörvény kiállta az idők próbáját.

A népszavazás szabályozásáról szólva jogosnak nevezte, hogy 50 százalék feletti részvétel esetében érvényes csak a referendum, mivel a parlamenti választásokon 61 százalék felett volt a részvétel. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy bővítették az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök jogkörét.

Európai uniós tagságunkból adódóan elválaszthatatlan a szuverenitás és a szubszidiaritás, amelyeknek egyszerre kell érvényesülniük – tette hozzá.

Szapáry György volt washingtoni nagykövet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének főtanácsadója arról beszélt, hogy Magyarország nem tud teljesen független maradni a globalizált világban, de jó pénzügypolitikával képes megőrizni szuverenitása jelentős részét.

Magyarország 2010-től önfinanszírozással, kamatcsökkentéssel, jó gazdaságpolitikával csökkentette pénzügyi függőségét – jelentette ki.

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a technikai globalizáció és a szuverenitás összefüggéseire világított rá.

Elmondta, hogy egyes területek technológiája messze az államhatárokon túl hat. Ilyen például a nukleáris és a géntechnológia vagy az internet.

A legfontosabb, hogy az egyes tagállamok megegyezzenek, a technikai globalizáció ne korlátozza a szuverenitást – közölte.

Kósa Lajos, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője elmondta: az alkotmány korántsem végleges, a későbbiekben meg lehet majd változtatni