Érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (például folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza? – ezt a kérdést vizsgálják a bírák abban a jogegységi eljárásban, amit tegnap jelentett be a Kúria.
A bíróság közleménye szerint az eljárásra azért van szükség, mert a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben az utóbbi időben újabb értelmezési kérdések merültek fel. Mint írták, a Kúria polgári kollégiumának csütörtöki ülésén megfogalmazott vélemények szerint ezért indokolt, hogy jogegységi tanács döntsön a Kúria gyakorlatában felmerült értelmezési kérdésekben.
Közölték: a Kúria polgári kollégiumának vezetője, Wellmann György tegnap indítványozta a jogegységi eljárást. Ezután a kollégium helyettes vezetője – az öttagú jogegységi tanács elnöke – kijelöli a tanács tagjait, és megküldi az indítványt a legfőbb ügyésznek, akinek tizenöt nap áll majd a rendelkezésére, hogy észrevételeit megtegye.
Ugyanakkor nem kizárt, hogy a jogegységi eljárás éppen Wellmann György botrányt kiváltó levele miatt indult, amit néhány héttel ezelőtt írt a bankszövetségnek. Ebben a polgári kollégiumvezető tulajdonképpen elnézést kért a bankszövetségtől egy a Kúrián született ítélet miatt, amit intézkedésére el is távolítottak a Kúria honlapjáról. Wellmann levelében egyetértett a bankszövetség álláspontjával, és jelezte, hogy a Kúria a saját tanácsa által hozott ítéletet nem tartja irányadónak. Egyben megígérte, hogy az érintett ítélkező tanács a jövőben igazodni fog a Kúria korábbi jogegységi határozatához és az azon alapuló ítélkezési gyakorlathoz.
A Wellmann által töröltetett ítélet az adósoknak kedvezett, és éppen a friss jogegységi eljárás kérdésére adta meg az egyik lehetséges választ. A bíróság szóban forgó döntése ugyanis úgy rendelkezett, hogy létre sem jött az a hitelszerződés, amelyben nincs megadva a tartozás összege devizában feltüntetve. Mégpedig azért, mert ha a kölcsönügylet szereplői a szerződés aláírásakor még nem tudják, hogy mennyi a devizatartozás összege – és nem is számítható ki –, akkor a törlesztőrészlet összege sincs meghatározva. Erre az ítéletre számtalan adós ügyvédje hivatkozott a perekben, mielőtt a kollégiumvezető töröltette volna. A jogegységi tanács várhatóan egy hónapon belül meghozza döntését, annyi viszont bizonyos, hogy Wellmann György már egyértelművé tette álláspontját a kérdésben. Igaz, azt nem tudni, tagja lesz-e a jogegységi tanácsnak.
A kollégiumvezető levele és a jogegységi eljárás kezdeményezése egyébként azért is figyelemre méltó, mert a Kúria korábban kérdésünkre azt közölte, hogy a Wellmann-levél nincs hatással a Kúria jogegységi határozatai nyomán kialakult ítélkezési gyakorlatra és a folyamatban lévő konkrét ügyekre sem. Bár többször kerestük az ügyben Wellmann Györgyöt és Darák Pétert, a Kúria elnökét, egyikük sem reagált interjúkérelmünkre. Darák Péter ugyanakkor egy ügyvéd megkeresésére szűkszavú válaszában annyit közölt a botrányos levélről, hogy bírósági ítéletek tartalmát befolyásoló utasítást nem adhat és nem is adott ki a legfőbb bírói testület. Ennek ellenére úgy tudjuk, a főbíró által töröltetett ítélet nem került vissza a testület honlapjára, és arra sem kaptunk választ, hogy visszakerül-e egyáltalán.
