Három népszavazási kérdést kaszált el az NVB

Az egyiket még 2011-ben nyújtották be LMP-s képviselők.

Az NVB megállapította: 2012. január 1-jétől a nyugellátás egész rendszere, szabályai, az ellátás feltételei alapvetően és jelentősen megváltoztak, a változások pedig a társadalom egészére hatással voltak. Az NVB szerint 2012. január 1-jétől – tehát a kezdeményezés benyújtását követően – „teljes mértékben és átfogó módon változott meg a társadalombiztosítás szabályrendszere, ezért az nem hasonlítható a 2011. január 1-jén hatályos szabályokban foglalt nyugdíjjogosultsághoz”.

Az NVB szerint a kérdés benyújtáskori tartalma, az abból levonható következtetés már nem koherens a 2016-ban hatályban levő társadalombiztosítás „nyugdíjjogosultság” fogalmával, jelentésével, feltételrendszereivel. A szabályozási különbség olyan mértékű, hogy az akkori – a 2011. január 1-jéig hatályos szabályozás – és a jelenlegi, vagyis a 2016. évi hatályos szabályozás szerinti „nyugdíjjogosultság” tartalmi elemei nem egyeznek meg.

A bizottság szerint a népszavazási kérdés tízféle megszüntetett ellátást érintene, vagyis a kérdés több, egyenként is eldönthető kérdést foglal magába, amelyek külön-külön is megválaszolhatók lennének, így az nem felel meg az egyértelműség követelményének.

Az NVB kedden két másik kérdés ügyében is döntött. Az egyik így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar termőföld tulajdonjogát ne szerezhesse meg olyan magánszemély, aki nem rendelkezik magyar állampolgársággal?”

Az NVB egy ellenszavazattal megtagadta a kérdés hitelesítését. Határozatában utalt arra, hogy az Európai Unió és tagállamai közötti viszonyrendszer alapjait érintő nemzetközi szerződés, hatálybalépését követően – más nemzetközi szerződésektől eltérően – „kicsúszik” a szerződést belső joggá tevő törvényből, „ha tetszik, a magyar törvényhozótól független, önálló életet él a belső jogban”.

Az NVB szerint a termőföldforgalom tagállami állampolgárok tulajdonszerzésére vonatkozó tilalmának szabályozásánál az Országgyűlés elvesztette kizárólagos hatáskörét, tekintettel arra, hogy az részben az Európai Unióhoz került. A bizottság szerint így egy érvényes és eredményes népszavazás után az Országgyűlésnek jogszabályt kellene alkotnia a kérdésben, ami azonban már nem tartozik a hatáskörébe, így a kérdés nem hitelesíthető.

A harmadik elbírált népszavazási kérdés pedig úgy szólt: „Legyen-e nemzeti ünnep június 16., a Rákóczi-szabadságharc kezdete?\"

Az NVB egyhangú döntéssel úgy határozott, a kérdés nem hitelesíthető, mert az alaptörvény módosítására irányul. Az alaptörvény ugyanis rögzíti Magyarország nemzeti ünnepeit (március 15., augusztus 20., október 23.), márpedig egy eredményes népszavazás következtében az alaptörvényt kellene módosítani, ilyen kérdésben azonban nem lehet népszavazást rendezni.

Az NVB határozatai ellen 15 napon belül jogorvoslattal lehet élni a Kúriánál.