Lényegesen nehezebb Tóbiás József MSZP-elnök kihívójának lenni most, mint amilyen körülmények között néhány évvel ezelőtt lehetett pályázni a szocialista párt vezetői posztjára – így látják a Magyar Nemzet pártbéli forrásai. Az elnökségre pályázóknak az első teljesítendő akadály, hogy összegyűjtsenek a párttagoktól 1500 támogató aláírást. Ehhez országszerte a helyi és megyei szervezetek tisztújításaira kell járniuk, ám már az ott lévők előtt sem azonos súllyal tudják megmutatni magukat. Információink szerint, míg a kihívók az ülések elején néhány percben tudják ismertetni programjukat, Tóbiás József nemegyszer – regnáló elnökként – a tisztújítás közben kér szót, és előfordult, amikor 40 percet vagy akár majdnem egy egész órát beszélhetett. Más forrásaink ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a pártelnök a tisztújítástól függetlenül is járja az országot, hiszen már zajlik a választási felkészülés.
Vidéki tisztségviselőktől származó forrásaink szerint arra is bőven akadt példa, hogy Tóbiás József több emberrel – pártelnöki apparátusával – érkezett, így miután ő megjelent és beszélt, gyorsan továbbindulhatott egy következő helyszínre, mert kísérői ott maradtak az aláírásokat gyűjteni neki. Ennek különösen az elkövetkező időszakban lesz jelentősége, hiszen a nagyvárosokban és a megyékben most indulnak be a tisztújítások, lesz olyan, amikor egy nap alatt hetet is tartanak.
Szanyi Tibor, aki már 2012-ben is elnökjelölt volt – akkor Mesterházy Attilával szemben indult el –, a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy egészen más körülmények között zajlott a munka akkor és most. Négy évvel ezelőtt ugyanis „minden segítséget megkapott”: irodát a Jókai utcai pártszékházban, fizették a titkárát, igényt tarthatott benzinpénzre és használhatta a párt kommunikációs csatornáit. Ehhez képest most mindent magának kell intéznie csakúgy, mint a másik két kihívónak. Ráadásul – mondta – a vidéki szervezetek van, hogy egy időben tartják a rendezvényeiket, így nincs is esélyük mindenhová elmenni.
Egy másik kihívó, Molnár Gyula a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, hogy valóban „lejtős pályán és széllel szemben kell most dolgozniuk”, de abban bízik, hogy amikor hivatalosan is elnökjelöltté válnak, már változnak a feltételek.
Harangozó Tamás is kritikát fogalmazott meg. Lapunk kérdésére felidézte, hogy korábban jelölőgyűléseket szerveztek az elnökségre pályázóknak, ahol az aspiránsok bemutathatták terveiket. Ám a mostani szabályozást a pártvezetés már úgy értelmezi, hogy ilyenek csak akkor lesznek, amikor a kihívók hivatalosan is elnökjelöltté válnak, vagyis miután már saját erejükből végigjárták az országot, hogy összegyűjtsék az aláírásokat. Ez viszont szerinte nem az esélyegyenlőséget szolgálja. Volt, aki lapunknak felvetette, hogy ha az elnökjelöltségre aspirálóknak valóban gondjaik lennének, azt szóvá tehették volna például a legutóbbi választmányi ülésen. Ilyen viszont nem történt.
