A budapesti Teleki Blanka Gimnázium kapuja kivételesen szombaton is nyitva volt: itt rendezték meg a Rendkívüli Országos Diákfórumot. Csillogó szemek, lelkes arcok mindenütt, a tenni akarás szinte szétfeszítette a díszterem falait. Nyoma sem volt az olyannyira hangoztatott Z generációs nihilnek, csak úgy röpködtek a pro és kontra érvek.
Az egész napos fórum elsődleges feladataként olyan pontok összeírását tűzték ki, melyekkel már kiállhatnak nemcsak a nyilvánosság, hanem a törvényhozók elé is. Ehhez a diákok munkacsoportokban dolgozták ki az általuk legfontosabbnak ítélt területek lépéseit, majd szavazáson döntöttek arról, melyek kerüljenek követeléseik végső listájára.
A munkacsoportok között járva nem egy oktatáspolitikai szempontból is vállalható pontot hallottunk. Az elmúlt hét leginkább tematizált közéleti vitája egyértelműen a szakközépiskolák kerettanterveinek megváltoztatása volt a természettudományos tárgyak rovására, melyre válaszul a diákok felvetették a fakultáció lehetőségét. Eszerint nem iktatnák ki a tantárgylistából az összeset, így meghagynák az esélyt azoknak, akiket nemcsak a kormány által kijelölt tárgyak érdekelnek.
Ugyanígy figyelmet szentelnének a diákok logikai gondolkodásának fejlesztésére, a környezetvédelemre, az oktatók 21. századi technológiákra való képezésére. A jelen politikáját is érintve többször elhangzott a Köznevelési Kerekasztal tevékenységének nyilvánossá tétele és az iskolában érzett félelem kiiktatása egy szervezet létrehozásával. A legtöbb csoport azonban a tanulói terhek redukálására tett javaslatokat valamilyen formában, melyek azonban nagyjából megegyeztek abban, hogy a tananyagot nem száraz tények formájában, hanem az összefüggéseket feltárva, egymásra épülve kéne tanulni.
Egyetértett ezzel két, Komáromból érkezett fiatal is. Egyikük érvelése szerint legjobban a kritikai gondolkodás megtanítása és a kreativitás hiányzik legjobban az oktatásból, például a dátumok mellett a történelmi személyiségek motivációiról, hátteréről is szívesen hallana. Kérdésünkre, miszerint iskolájuk tanárai részt vettek-e az áprilisi sztrájkon, azt felelték: a legtöbben valóban beszüntették a munkát, ugyanakkor az igazgató nem állt barátságosan a kockás inges kezdeményezéshez. „Nem engedte, hogy fényképet készítsenek rólunk” – tették hozzá.
Egy másik résztvevő hasonlóról számolt be. A nevét és iskoláját eltitkolni kívánó lány szerint náluk is volt, aki sztrájkolt, de a diákságot nem igazán mozgatják meg a történtek. Rögtön ezután pedig el is hallgatott, és bizalmatlanul méregette a teleírt jegyzettömböt.
„Apám azt mondta, hülye vagy fiam, hogy elmész, de mégis itt vagyok, nekem ez fontos” – jellemezte helyzetét egy lánykoszorúban álló fiú. Szerinte a tananyag csökkentése a legégetőbb probléma, és emiatt sikeresnek ítélte a fórumot, ahol a legtöbb észrevétel mégiscsak ehhez érkezett.
Noha a Facebookon megkérték a jönni vágyókat, hogy regisztráljanak, így is több mint ötszázan jelölték vissza az eseményt. Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament szervezőbizottsági tagja az MNO-nak elmondta: százötvenen regisztráltak az ország minden részéről. Volt, aki Pécsről, Kaposvárról, Békéscsabáról érkezett – tudtuk meg.
A diákok a kilencórás aktív brainstorming után ellenvetés nélkül szavazták meg, hogy támogatják oktatóikat, és kint lesznek a június 11-i tanártüntetésen. A kormánynak nyár végéig adtak haladékot, és további akciókat helyeztek kilátásba, ha a pontjaikat nem veszik figyelembe. A fórum végén megfogták egymás kezét és egyperces néma csönddel tettek fogadalmat arra, hogy nem hagyják ennyiben, kiállnak az igazukért, ameddig csak szükséges.
