Tömeges lehallgatás lehet a jövő slágere

A magyar titkosszolgálatnak is vannak eszközei, hogy válogatás nélkül másszon bele az emberek magánéletébe.

A szándék Balogh szerint már régóta megvan, csak most sokkal olcsóbb és egyszerűbb megoldani, mint korábban valaha: a magyar III/3-as belső elhárítás vagy a keletnémet Stasi kénytelen volt ügynökök ezreit foglalkoztatni, akik hosszú és fáradságos – tehát drága – munkával beépültek a megfigyelendők környezetébe, baráti körébe, hogy bizalmas információkat szerezzenek a veszélyesnek ítélt emberekről, illetve baráti-ismerősi kapcsolathálójukról – mondta a docens, aki szerint

ha Zuckerberg nem csinálja meg a Facebookot, akkor a titkosszolgálatoknak állt volna érdekében – hiszen itt magunk szolgáltatjuk magunkról az adatokat, önként és dalolva.

Csak hát ki tenné fel önként a kapcsolatait és a nyaraláskori fotóit egy olyan oldalra, amelynek az a neve, hogy Moszad vagy CIA.

Az meg különösen vérfagyasztó, hogy az efféle technológiákat milyen könnyű mindenféle belpolitikai célokra felhasználni – tette hozzá Balogh. Hiszen semmi okunk feltételezni, hogy – bármilyen demokratikus legyen is egy ország – a kontroll nélküli hatalom is jó szándékú és tisztakezű marad.

És hogy mi a helyzet Magyarországon?

Hasonló megfigyelési gyakorlathoz a technológia biztosan rendelkezésre áll, vagy legalábbis elérhető a magyar titkosszolgálatok számára is

– mondta Balogh, hozzátéve: ami a tömeges adatgyűjtés és kiértékelésre irányuló kormányzati szándékot illeti, az elmúlt időszak intézkedései alapján azt sem zárhatjuk ki. Érdekes, hogy miközben a média a saját sebeit nyalogatja a Parlamentből kitiltott újságírók kapcsán, addig csekély figyelmet kelt, hogy már tárgyalják a képviselők a Pintér Sándor-féle törvényjavaslatot. Ami a telekommunikációs szektort illeti, a kormány egyértelműen hangot adott szándékainak, amikor hadat üzent a beszélgetés titkosítását lehetővé tévő telefonos applikációk ellen.

Balogh szerint 2001. szeptember 11. óta felerősödött az évszázados hamis dilemma – biztonság vagy szabadság? – kérdése. Mint mondta, a rendpárti héják ösztönös válasza minden fenyegetettségre az, hogy az állampolgárok a biztonságuk érdekében bízzák rá magukat a rendszerre, tegyék hozzáférhetővé minden adatukat, mert csak így lehet kiszűrni a „rosszfiúkat”, és megvédeni tőle a lakosságot. Csak épp a rendszer maga ellen nem tudja megvédeni az embereket, mint a brit példa is mutatja. Bízd ránk magad – mondják a docens szerint. De ki őrzi az őrzőket?