A rend lett az új hívószó

Korábban a gazdasági sikereket tartotta fokmérőnek, most szerinte a rend lett az új hívószó.

Mindenki azt teszi ki a kirakatba, ami a legszebb portékája. A jelenlegi migrációs helyzetben nálunk a rend most a legjobb hívószó – kommentálta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus azokat a kijelentéseket, amelyeket Orbán Viktor tett tegnap az ügyészség napján. A kormányfő többek között arról beszélt, hogy a következő egy-két évtizedben a rend és a törvényesség fel fog értékelődni az európai kultúrkörben, a rendezett országok ugyanis versenyelőnyhöz juthatnak. Szerinte a rend jelentősége hatalmi szempontból is nőni fog: akkor tudja ugyanis legitimálni magát az európai politikai elit, ha a gazdaság helyett a rendre, a törvényességre és a rendezettségre helyezi a hangsúlyt, vagyis az fog kormányozni, hatalmat gyakorolni a kontinensen a következő 10-15 évben, aki képes lesz megvédeni az európaiak biztonságát. – Gazdasági sikerekkel pedig többé nem legitimálhatók az európai hatalmak – tette hozzá.

Azért is érdekesek a miniszterelnök szavai, mert alig másfél éve, 2014 novemberében Münchenben, a Bajor Keresztényszociális Unióhoz (CSU) közel álló Hanns Seidel Alapítványnál tartott beszédében még azt hangoztatta: a gazdasági sikeresség a megoldás, ez védheti meg a támadásoktól a magyar kormányzatot és Magyarországot. A korábbi években rendszeresen az illiberális állammodellre és az unortodox gazdaságpolitikára hivatkozó miniszterelnök több más nyilatkozatban is a gazdasági sikerességet tette a középpontba. Az idén február végén tartott nagyköveti értekezleten például Ausztriával kapcsolatban kifejtette: bicskanyitogató hozzáállás, hogy a nyugati államok lesajnálóan azt mondják, szegény szerencsétlen közép-európaiak, lökünk nekik egy kis pénzt. – Szó szerint nem ezt mondják, de „ha lefordítom kurucra, ezt jelenti” – mondta a kormányfő, aki megerősítette, hogy ez ellen nincs más recept, mint a gazdasági siker.

Az elmúlt két évben még úgy tűnhetett, hogy működik a sokat bírált orbáni gazdaságpolitika, az Orbanomics, de 2016 első negyedévének végére súlyos csapás érte az unortodox hozzáállást – olvasható a Financial Times tegnapi számában. A bruttó hazai termék (GDP) ugyanis 0,8 százalékot esett az előző három hónaphoz képest, ez az egyik legrosszabb teljesítmény volt az EU-ban. A brit lap szerint a magyar miniszterelnök igyekszik megvédeni alternatív gazdasági elképzeléseit, és bizonyítani, hogy ezek révén is elérhető a fenntartható növekedés. (MN)

– Áthangolják kicsit az üzeneteket, hiszen ha folyamatosan arról beszélnek, hogy milyen jól teljesít a gazdaság, akkor az emberek előbb-utóbb nagyobb szeletet kérnek majd a tortából, részt kérnek a sikerekből – mondta Kiszelly Zoltán, aki ezzel együtt nem lát jelentős változást. Felidézte a kormányfő tavalyi tusnádfürdői beszédét is, amelyben azt mondta: Magyarország legyen olyan hely, ahol nem történhet meg bármi, és ahol rend van. A politológus szerint a nyugati modell ugyan nem hanyatlik, viszont kifulladt, a gazdasági válság után nem tud növekedésbe kapcsolni, így szerinte az erre épülő politika is válságban van.

Másként látja a helyzetet a Political Capital igazgatója. Krekó Péter szerint általános, tekintélyelvű eltolódást jelez a miniszterelnök beszéde. Amit Orbán Viktor hangsúlyoz, az nem az európai mainstream, hiszen terrorcselekmények ide vagy oda, azért a kontinens rendezett, így a biztonságon túli értékek, mint az emberi jogok vagy a szabadság vannak a középpontban. Szerinte minél többet hivatkozik valaki a rend fontosságára, annál több olyan intézkedést hoz, ami csökkenti az állampolgárok vagy az ellenzék mozgásterét. – Mivel végletesen beszűkült a kormány tematikai mozgástere, olyan ideológiai építmény épül, amelyben kisebb a gazdasági sikerek jelentősége. Ez pedig akár azt is előrevetítheti, hogy recessziónak nézünk elébe – tette hozzá.