„A harcban a kulturális identitásunk forog kockán”

Európának megújulásra, ráncfelvarrásra van szüksége – jelentette ki Schmidt Mária.

MTI
2016. 07. 19. 11:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A történész szerint ebben a harcban a kulturális identitásunk forog kockán.

A globális elit ötlettelen, begyöpösödött, a 2008 válság után csak kivételezett helyzetének, a felelősség nélkül szerzett gigajövedelmeknek a megőrzésével törődött – hangoztatta a Terror Háza főigazgatója. Európának megújulásra, ráncfelvarrásra van szüksége, jelentette ki. Schmidt Mária – Kertész Imre Nobel-díjas író gondolatait felidézve – kifejtette: az a civilizáció, amely nem mondja ki vagy cserbenhagyja értékeit, a pusztulás útjára lépett.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Maróth Miklós akadémikus kiemelte: a migráció és a biztonsági kockázatok közötti összefüggésekről Európa nyugati felén szinte tilos beszélni, pedig ezek nyilvánvalók. Ehhez hasonlóan sokan elhallgatják a migráció és bűnözés közötti összefüggéseket is. Az akadémikus szerint az európai politikában egyre inkább csak hitvitákat folytatnak a tények figyelembevétele nélkül, és ezzel kockára teszik Európa jövőjét. Maróth Miklós azt mondta: az európai politikai elit elvesztette legitimációs alapját, mert nem demokratikus, névtelen, meghatározhatatlan pénzügyi körök hozzák a fontos döntéseket.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan európai nagyvárosokban, mint Brüsszel, Amszterdam, Malmö, a lakosság 20-25 százaléka muszlim, Londonnak és Rotterdamnak iszlám hitű polgármestere van, és míg Belgium összlakosságának 8,1 százaléka muszlim, addig a börtönnépességének a 45 százaléka.

Egy civilizáció fennmaradásához 2,1 százalékos születési ráta szükséges, Európában ez a mutató 1,6 százalék, a muszlimok körében viszont 3,2. Visszafordíthatatlanul megváltozhat a kontinens népességének összetétele – figyelmeztetett az alkotmányjogász.

Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a kelet- és közép-európai régióban az elit és a társadalom számára is létező, fontos tényező az alulról építkező, szerves fejlődés eredményeképp létrejött nemzet, addig a nyugati elit felülről próbál létrehozni valamiféle európai nemzetet. Az emberek feje felett nem lehet fontos döntéseket hozni, velük szemben nem folytatható az európai projekt – jelentette ki.

Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója azt hangsúlyozta: az emberek világos különbséget tesznek Európa és az Európai Unió között, és miközben egyértelműen megvallják európai identitásukat, meglehetősen kritikusak az unióval szemben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.