A milliárdokat zabáló foci is előkerült Tarsoly perén

Már 2006-ban tudták, hogy nem lesz meg a pénz.

A vádlottak folyamatosan meghamisították egyes Quaestor-cégek könyvelését, pénzügyi beszámolóit, hogy a pénzügyi eszközök áramlása a cégcsoporton belül követhetetlen legyen.

Tarsoly Csaba bűnszervezete már 2006 végén, 2007 elején tisztában volt a cégcsoport fizetésképtelenség közeli helyzetével, továbbá tisztában voltak azzal is, hogy a jövőben reálisan nem számíthattak olyan jövedelemre, illetőleg bevételre, amely a cégcsoport gazdasági tevékenységének eredményeként a kibocsátott kötvények kamatokkal növelt megtérülését biztosította volna, „miután a kötvények értékesítéséből befolyó bevételt is döntő részben az általuk addig az időpontig elkövetett vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár megtérítésére, és nem a jogszerűen folytatott gazdasági tevékenység körében kellett felhasználni” – áll a vádiratban.

A kötvényprogramoknál a valóságban nem létező értékpapírok keveredtek a valódi kötvényekkel, és már nem is lehet pontosan megállapítani, hogy konkrétan mely ügyfelek vásároltak – akár részben – nem létező kötvényeket.

A vádirat kitér arra is, hogy „a 2015. március 9. napján a nyilvánosságnak bejelentett fizetésképtelenséget nem a Hungária Értékpapír Zrt., vagy a Buda-Cash Brókerház Zrt. fizetésképtelensége miatt kialakult befektetői pánik”, illetve a Quaestor vállalati kötvények „fokozott visszaváltási hulláma okozta”. A fizetésképtelenség már 2007-ben fennállt, oka pedig a Tarsoly Csaba bűnszervezete által több mint egy évtizeden át elkövetett bűncselekmény-sorozat.

A vád szerint Tarsoly Csaba bűnszervezetének összehangolt, konspirált működése, a befektetők és a pénzügyi felügyelet folyamatos megtévesztése tette lehetővé a Quaestor-cégcsoport fennmaradását éveken át. A kötvényekből eredő kötelezettségek 2015-re váltak kezelhetetlenné.

A negyedik vádpont az úgynevezett egyedi, opciós szerződésekkel magas hozamokat ígérve VIP ügyfeleknek értékesített nem létező értékpapírokkal kapcsolatban elkövetett csalás, amelyet több mint félezer sértett sérelmére, bűnszervezetben, folytatólagosan követtek el. Ezekben az esetekben Tarsoly Csaba az ügyfelektől készpénzt kért, az összegeket egy külön füzetben rögzítették, az átvett pénz sorsa ismeretlen.

Az ötödik vádpont szerint Tarsoly Csaba az egyik Quaestor-cég vezető tisztségviselőjeként 2007. június 6. és 2013. október 29. között 124 alkalommal összesen 1 milliárd 204 millió 502 ezer forint készpénzt vett fel elszámolási kötelezettséggel a cég pénztáraiból. A pénzt azonban eltulajdonította.

Az első néhány alkalommal Tarsoly Csaba utasítására kölcsönként könyvelték az elvitt összeget, egy idő után viszont már enélkül is automatizmussá vált, hogy a Tarsoly Csaba által elvitt pénzt a könyvelés utólagos megváltoztatásával leplezzék. A pénzfelvételekre több mint egy fél évtizeden keresztül általában havonta többször, alkalmanként többmilliós, tízmilliós, esetenként több tízmilliós nagyságrendben került sor. Mindez a vád szerint bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett sikkasztás.

A büntetőper következő, csütörtöki tárgyalásán várhatóan szakértőket hallgat meg a bíróság.