A Quaestor-ügy tavaly márciusban pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van.
Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 11 vádlott terhére. A bűnszervezetet irányító Tarsoly Csabát 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, ezek alapján 5-től 25 évig terjedő fegyház szabható ki. A Quaestor-cégcsoport mintegy félszáz gazdasági társaságból állt.
Az első két vádpontot kedden ismertették. Ezek közül az első a Quaestor Értékpapír Kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) sérelmére több mint 46,6 milliárd forintos, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztást tartalmazza. Ebben a vádpontban szerepelnek többek között a portfóliókezelés alatt álló ügyfélszámlákon levő pénzeszközök, melyeket napi rendszerességgel sajátjukként kezeltek a vádlottak. A sértettek között ebben a vádpontban 13 takarékszövetkezet is szerepel.
A második vádpont szerint a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, ezzel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak. Az ügyészség ezt bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalásnak minősítette.
A harmadik vádpont szerint – melynek ismertetését a szerdai tárgyaláson folytatta az ügyész – a vádlottak csalást követtek el azzal, hogy elhallgatták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált, továbbá valóságos és fiktív kötvényeket forgalmaztak a visszafizetés reális esélye nélkül. 2007–2015 között bankfelügyeleti engedéllyel nyolcszor bocsátottak ki kötvényt összesen több száz milliárdos nagyságrendben. Erre azért volt szükség, mert több Quaestor-cég is éveken át veszteséges volt, eladósodott és nem volt reális esélye a kölcsönök visszafizetésére.
Például a Győri ETO FC. Kft. a 2007–2014 közötti időszakban egyfolytában veszteséges volt, ennek összege 2007-re már elérte a 2,3 milliárd forintot. A kft. finanszírozása szinte teljes egészében a cégcsoporton belüli kölcsönökkel történt, melyeket a napi működésre használtak.