Ausztriában egyeztetett Pintér és Simicskó

Közös bevándorlás elleni fellépésről tárgyaltak osztrák és magyar miniszterek.

A találkozót követő sajtótájékoztatón Pintér Sándor emlékeztetett rá, hogy Magyarország a külső határok védelme érdekében új törvényeket hozott, ezek lényege, hogy a határ nyolc kilométeres sávjában elfogott migránsokat visszakísérik, és a tranzitzónákhoz irányítják, hogy ott adhassák be menedékkérelmüket. A megbeszélések központi témája az volt, miként tud Ausztria segítséget nyújtani a határvédelem új szervezeti rendjéhez – tette hozzá.

A politikus köszönetet mondott osztrák kollégáinak a segítségért, amelyet azért nyújtanak, hogy Magyarországra hívatlanul, a zöldhatáron engedély és ellenőrzés nélkül senki ne léphessen be.

Simicskó István elmondta, az európai menekültügyi normák és eljárásjogi szabályok betartásával egyeztetnek arról, Ausztria milyen konkrét katonai segítséget tud adni a magyar–szerb határ védelméhez, miként tud az osztrák haderő a magyar honvédséggel és rendőrséggel együttműködni.

A magyar honvédség nyitott arra, hogy fogadja a felkészített osztrák erőket, bármilyen műszaki, technikai, felderítő tevékenységgel segítsék is a munkát – hangsúlyozta a politikus. Az elmúlt hónapokban ezen a területen komoly tapasztalatot szerzett a magyar honvédség, hiszen a visegrádi országokból már érkeztek hasonló céllal erők – tette hozzá.

Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter hangsúlyozta, hogy az unió határainak védelme Ausztria és Magyarország közös ügye. Ezt a munkát Ausztria is segíti, húsz rendőrt biztosít a magyar erőfeszítések támogatására a Frontex (az EU határvédelmi ügynöksége) keretein belül. A külső határok védelmének feltétele, hogy a nyugat-balkáni útvonalon előrébb található országok is ellenőrizzék határaikat, melyhez nekik is támogatást kell nyújtani.

Ausztria üdvözli, hogy a Frontex mandátumát harmadik országokra is ki lehet terjeszteni, ugyanakkor az ezerötszáz fős szervezet önmagában nem képes garantálni a külső határok védelmét – mondta az osztrák belügyminiszter.

Fontos feladat a regisztrációs központok, hot spotok létrehozása a származási országokhoz minél közelebb. Emellett központi kérdés, hogy a visszajuttatás, a kitoloncolás miként lesz lehetséges – tette hozzá.

A politikus hangsúlyozta, a július elején bevezetett – Ausztria által is támogatott – magyar intézkedéseknek köszönhetően, az illegálisan érkezők nem juthatnak el az ország belsejébe, így végeredményben az osztrák határhoz sem. Ezzel tehermentesítik az osztrák–magyar határt is, ahol a várakozási idő jelenleg nem haladja meg a tíz percet.

Megállapodás született az embercsempészet elleni közös fellépésről – mondta Wolfgang Sobotka. Tavaly Ausztriában mintegy ötszáz, idén eddig több mint 1700 embercsempészt fogtak el – tette hozzá.

Hans Peter Doskozil kifejtette, nagyon alacsony azok aránya, akiket bírósági döntést követően vissza lehet juttatni származási országukba. Az elmúlt év tapasztalata azt mutatja, nem lehet várni a nagy közös európai megoldásokra, az érintett térségen belül kell egyetértésre jutni.

A dublini rendszer jelenlegi formájában nem működik hatékonyan, ekkora létszámmal már nem tud mit kezdeni. A külső határon lévő országok nem képesek a menekültügyi eljárások elvégzésére – mondta a miniszter, hozzátéve: Ausztria sem tudna évente 400-500 ezer menekültkérelmet feldolgozni. Éppen ezért más megoldást kell találni, például az idegenrendészeti visszatoloncolások esetében a dublini rendszeren kívüli eljárásrendet kidolgozva – jelentette ki az osztrák védelmi miniszter.