A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ vezetői egy háttérbeszélgetésen elmondták: mivel ez az elképzelés megegyezik a Honvédkórház intézményfejlesztésének régóta tervezett, második ütemével, készen állnak a volt MÁV-kórház, a II-es telephely áttelepítésére. A Róbert Károly körúti központ területén régi épületek elbontásával és egy új tömb felépítésével megvalósítható a jelenleg a Podmaniczky utcában működő ellátások átköltöztetése. A helyszínbejárást a tervek szerint még e hónapban megtartják.
Kiemelték, hogy a Honvédkórházban az építkezés idején is zavartalan lesz a betegellátás.
Szabó István, a kórház parancsnoka szólt arról is, hogy az intézmény feladatai az elmúlt években fokozatosan nőttek. Példaként említette, hogy a tömeges migrációs helyzet kezdete óta határ menti egészségügyi feladatokat is végeznek: az ott szolgáló katonákat és rendőröket, továbbá a tranzitzónákban lévő migránsokat is a kórház egészségügyi dolgozói látják el.
A megnövekedett munkaterhek miatt kiemelt fontosságú lett a katonaorvosok pályán tartásának és pályára irányításának kérdése, ezért kidolgozták a katonaorvosi életpályamodellt, amely már tárcaszintű egyeztetésen van – jelezte.
A parancsnok elmondta: a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ nyolc – négy fővárosi és négy vidéki – telephelyen, több mint kétezer ágyon több mint kétmillió embert lát el. A kórház részt vesz a lakossági ellátásban a harmadik, vagyis a legmagasabb progresszivitási szinten. A térségi ellátást tekintve az észak-magyarországi régióért felel, de odatartozik Észak-Pest – a IV., a VI., a XIII. és a XV. kerület, valamint az északkeleti régió autópályáinak – sürgősségi ellátása is. Emellett a honvéd, a rendészeti, a vasutasállomány és a védett személyek egészségügyi ellátása is a Honvédkórház feladata.
Hozzátette, hogy különleges jogrend vagy válsághelyzet esetén kiemelt szerepük van, hiszen a Honvédkórház akár tömeges sérültellátásra is kidolgozott tervekkel és felkészült állománnyal rendelkezik. Emellett oktató kórház, és honvédségi intézményként speciális feladatokat is ellát a katonaalkalmassági vizsgálatoktól a missziós feladatokig.
Szabó István elmondta: a bővülő területi ellátási kötelezettségek és feladatok nyomán tavaly az előző évhez képest a járóbeteg- és a fekvőbeteg-ellátásban is nőtt az esetszámuk. Sürgősségi betegellátó centrumként csaknem 104 százalékkal emelkedett az ellátandó esetek száma: napi átlagban 150-200 sürgősségi beteget látnak el. Mindezek nyomán a kórház már évek óta szuperkórházi funkciót tölt be – jegyezte meg.
Tamás Róbert, a kórház orvos igazgatója is felhívta a figyelmet arra, a fővárosi kórházfejlesztések tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a Honvédkórház a térség és Budapest egészségügyi ellátásában – ezen belül a sürgősségi és a legmagasabb szintű, vagyis a legsúlyosabb és legbonyolultabb esetek ellátásában is – nélkülözhetetlen szerepet tölt be. Ezért ahhoz, hogy az egészségügyi ellátás biztosított legyen – tette hozzá –, először a Honvédkórház központosítását kellene megvalósítani. Így ha a többi kórházra kerül sor, azok betegellátását is segíteni tudják.
Nikliné Gáldonyi Edina, az intézmény gazdasági igazgatója kiemelte, hogy a kórház két telephelye valójában két kórház fenntartását jelenti. Ezért a II-es telephely átköltöztetésével, úgy vélik, több párhuzamosságot is megszüntetnek, és ez várhatóan jelentős költségcsökkenést is eredményez majd.
Az egészségügy alulfinanszírozottsága a Honvédkórház gazdálkodását is nehezíti. Az intézmény vezetősége elmondta, a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az egészségügyi alapból kapott keret nem fedezi a valós költségeket. Márpedig a kórház egyre növekvő esetszámmal dolgozik, ráadásul a harmadik progresszivitási szintű, vagyis a legsúlyosabb, legbonyolultabb esetek ellátása a legköltségesebb. Példaként kiemelték, hogy volt egy olyan esetük, amely 250 millió forintba került. Mindemellett jelenleg a határ menti feladatok ellátása nekik is túlórát jelent, ami ugyancsak pluszköltség.
A gazdasági igazgató elmondta: a kórház adósságállománya jelenleg négymilliárd forint körül van. Ez a többi kórházéhoz képest kiemelkedőnek tűnik, de – mint rámutatott – a bevételhez viszonyítva tíz százalék alatti az adósság.
A kórház vezetősége szeretné, ha az egészségügyi alapból kapott finanszírozás a jövőben jobban követné valós költségeiket. Emellett arra törekszenek, hogy minél rövidebb időt vegyen igénybe a betegek kórházi ellátása, szeretnék növelni az egynapos sebészeti ellátás arányát. Ezen felül pedig – mint a gazdasági igazgató fogalmazott – „az előremenekülés taktikáját” alkalmazzák, vagyis igyekeznek minél több bevételt is termelni, például foglalkozás-egészségügyi feladatok, menedzserszűrések vállalásával.
A fővárosi kórházfejlesztésről szóló kormányhatározat hétfőn jelent meg. Eszerint Budapesten három centrumot alakítanak ki. Az észak-pesti centrum a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ lesz. Dél-Pesten az Egyesített Szent István és Szent László Kórház és a mellette fekvő Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet bázisán hoznak létre egy új tömböt. A dél-budai centrum Kelenföldön jönne létre, bár mint az az Emberi Erőforrások Minisztériumának egy háttérbeszélgetésén elhangzott, az utóbbi építése nagyban függ attól, hogy a kormány hogyan dönt a Kelenföldi, illetve a Déli pályaudvar sorsáról.
