Miért sírnak már megint a pedagógusok? – kérdezik sokan. Állandóan fizetésemelést kapnak, ráadásul alig dolgoznak, délben minden nap otthon vannak – sajnos a társadalom jelentős részének ez a véleménye a tanárokról – így kezdődött a pedagógustiltakozásokat elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium januári nyílt levele. A kritikák sokszor azzal is kiegészülnek: a pedagógusok már csak azért se tiltakozzanak, mert nyáron sem kell dolgozniuk. Az idei tanév június 15-én ért véget, így lapunk utánajárt, mennyi igaz abból, hogy a tanároknak nincs semmi dolguk két hónapon át.
– Gyerekekkel dolgozni olyan szellemi munka, amit tanév közben nem lehet kipihenni – nyilatkozta Tóth Viktor, a Szent László Gimnázium angoltanára. Tapasztalata szerint a mai kamaszok egyre stresszesebbek, frusztráltabbak, sokszor a szülőkkel is problémák vannak, így igénylik, hogy a tanárok órán kívül is figyeljenek rájuk, meghallgassák őket. Ezeket a pszichés terheket viszont nem lehet egy egyhetes tavaszi szünet alatt kipihenni, hosszabb időre van szükség. – Májusra már agyhalott a tanár, utána meg jön az érettségi – fűzte hozzá. Két hónapos pihenés náluk sincs, július 1-jétől körülbelül augusztus 20-ig tudnak szabadságra menni, de sokszor ilyenkor is van dolguk: például táborokat szervezni és részt is venni rajtuk. Sőt, sok tanár leginkább csak nyáron tud szakmai továbbképzésekre járni. Ugyanis ha év közben megy el egy tréningre, akkor kollégáinak helyettesíteniük kell, ám ezzel pluszterhet ró rájuk, mert túlórapénz nem jár. – Nem szívesen szúrunk ki egymással – mondta. Emellett a nyár jó alkalom az év közben elmaradt adminisztráció pótlására, de arra is, hogy a pedagógus értékelje maga számára a saját év közbeni munkáját, felfrissítse a tananyagot. Tóth szerint nem lenne érdemes rövidíteni a nyári szüneten, mert „ilyen melegben egyszerűen nem fog az agy”.
– Ne irigyeljék a pedagógusokat a nyári szünet miatt. Közel sem fedi a valóságot, hogy két hónapos nyári szünetük lenne, és nem is akkor vehetnek ki szabadságot, amikor akarnak – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. A szakszervezeti vezető arról számolt be: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint 21 napnyi alapszabadságuk van a tanároknak, ehhez 25 nap pótszabadságot ír elő a törvény. A többi munkavállalóval szemben a pedagógus csak akkor vehet ki szabadságot, amikor nincs tanítás, ugyanis ezt tanév közben csak rendkívüli esetben engedélyezik. Emellett a 25 nap pótszabadság terhére a munkáltató 15 napra oktató-nevelő munkával összefüggő feladatokra kötelezheti a pedagógust abban az esetben, ha ezt az iskola pedagógiai programja előírja. Ilyenkor a tanárnak ellenszolgáltatás nélkül kell ellátnia a feladatát. Ugyanakkor ez nem keverendő össze az önkormányzatok által meghirdetett nyári napközis táborokkal. Az ezeken történő részvétel nem kötelező – hiszen a pedagógus nem alkalmazottja az önkormányzatnak –, és kapnak érte fizetséget a tanárok.
– Jut pihenés a tanároknak, az iskolaigazgatóknak is van átlagosan hat hét szabadságuk, igaz, nekik időnként be kell járniuk az intézménybe – jelentette ki Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, egyben a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője. Náluk július első hetében még bent szoktak lenni a tanárok, legközelebb pedig augusztus 25-én kell dolgozni menniük. Ugyanakkor miután a gimnázium pedagógiai programja tartalmaz például vízitúrát, angliai utat és táborokat, az ezeken részt vevő diákokat természetesen kísérniük kell a tanároknak nyáron is. Emellett az intézmény titkársága és vezetősége egész nyáron tart ügyeletet, ami azt jelenti, hogy heti egyszer biztosítanak ügyintézési lehetőséget a szülőknek. A tankerület ilyenkor is számon kérhet az iskolán bármit. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) például tavaly augusztus elején kérte be a tantárgyfelosztásokat – vagyis hogy mikor és melyik tanár tanítja mekkora óraszámban a gyerekeket –, ami miatt Puklinak meg kellett szakítania a szabadságát. Ezen a nyáron is hasonlóra számít, hiszen a tankerület még idén sem kérte a felosztást, ami tervezhetetlenné teszi a szeptemberben kezdődő tanévet.
A tantárgyfelosztás hiányát problémaként említette Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke is, hiszen így a kollégák úgy fognak szabadságra menni, hogy nem tudják pontosan az őszi feladataikat. Megerősítette: másfél hónapot tud pihenni a pedagógusok többsége.
Persze munkatársaink tapasztalatai szerint van olyan iskola és tanár, amely, illetve aki azt mondta, ő június közepén lehúzza a rolót, és augusztus végéig ne is keresse senki – és ez már több mint két hónapnyi kikapcsolódás.
