Miért sírnak már megint a pedagógusok? – kérdezik sokan. Állandóan fizetésemelést kapnak, ráadásul alig dolgoznak, délben minden nap otthon vannak – sajnos a társadalom jelentős részének ez a véleménye a tanárokról – így kezdődött a pedagógustiltakozásokat elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium januári nyílt levele. A kritikák sokszor azzal is kiegészülnek: a pedagógusok már csak azért se tiltakozzanak, mert nyáron sem kell dolgozniuk. Az idei tanév június 15-én ért véget, így lapunk utánajárt, mennyi igaz abból, hogy a tanároknak nincs semmi dolguk két hónapon át.
– Gyerekekkel dolgozni olyan szellemi munka, amit tanév közben nem lehet kipihenni – nyilatkozta Tóth Viktor, a Szent László Gimnázium angoltanára. Tapasztalata szerint a mai kamaszok egyre stresszesebbek, frusztráltabbak, sokszor a szülőkkel is problémák vannak, így igénylik, hogy a tanárok órán kívül is figyeljenek rájuk, meghallgassák őket. Ezeket a pszichés terheket viszont nem lehet egy egyhetes tavaszi szünet alatt kipihenni, hosszabb időre van szükség. – Májusra már agyhalott a tanár, utána meg jön az érettségi – fűzte hozzá. Két hónapos pihenés náluk sincs, július 1-jétől körülbelül augusztus 20-ig tudnak szabadságra menni, de sokszor ilyenkor is van dolguk: például táborokat szervezni és részt is venni rajtuk. Sőt, sok tanár leginkább csak nyáron tud szakmai továbbképzésekre járni. Ugyanis ha év közben megy el egy tréningre, akkor kollégáinak helyettesíteniük kell, ám ezzel pluszterhet ró rájuk, mert túlórapénz nem jár. – Nem szívesen szúrunk ki egymással – mondta. Emellett a nyár jó alkalom az év közben elmaradt adminisztráció pótlására, de arra is, hogy a pedagógus értékelje maga számára a saját év közbeni munkáját, felfrissítse a tananyagot. Tóth szerint nem lenne érdemes rövidíteni a nyári szüneten, mert „ilyen melegben egyszerűen nem fog az agy”.
– Ne irigyeljék a pedagógusokat a nyári szünet miatt. Közel sem fedi a valóságot, hogy két hónapos nyári szünetük lenne, és nem is akkor vehetnek ki szabadságot, amikor akarnak – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. A szakszervezeti vezető arról számolt be: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint 21 napnyi alapszabadságuk van a tanároknak, ehhez 25 nap pótszabadságot ír elő a törvény. A többi munkavállalóval szemben a pedagógus csak akkor vehet ki szabadságot, amikor nincs tanítás, ugyanis ezt tanév közben csak rendkívüli esetben engedélyezik. Emellett a 25 nap pótszabadság terhére a munkáltató 15 napra oktató-nevelő munkával összefüggő feladatokra kötelezheti a pedagógust abban az esetben, ha ezt az iskola pedagógiai programja előírja. Ilyenkor a tanárnak ellenszolgáltatás nélkül kell ellátnia a feladatát. Ugyanakkor ez nem keverendő össze az önkormányzatok által meghirdetett nyári napközis táborokkal. Az ezeken történő részvétel nem kötelező – hiszen a pedagógus nem alkalmazottja az önkormányzatnak –, és kapnak érte fizetséget a tanárok.
