A Zsolnayban 19 százalékos kisebbségi részvénycsomaggal rendelkező pécsi önkormányzat jogi képviselője emlékeztetett arra, hogy a város és a fő tulajdonos Bachar Najari által 2013-ban aláírt szindikátusi szerződésben a szír–svájci üzletember vállalta, hogy 500 millió forint tőkejuttatást nyújt a manufaktúrának. A többségi tulajdonos az összegből 200 millió forintot készpénzzel, további 300 millió forintot pedig egy hajmáskéri – használaton kívüli lőteret és víztornyot tartalmazó – ingatlan apportálásával hajtotta végre.
Szabó Iván felidézte: az apport már akkor vitát váltott ki, ugyanis a Zsolnayban kisebbségi tulajdonos városi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. értékelése szerint az ingatlan csupán mintegy 40 millió forintot ért. Emiatt a pécsi önkormányzat korábban pert kezdeményezett, amit elvesztett, mert az akkori eljárás csak az apport szabályszerűségét vizsgálta, értékét nem – részletezte az ügyvéd.
Szabó Iván a múlt héten indított kártérítési perről kiemelte: abban bíznak, hogy Fővárosi Törvényszék igazságügyi szakértőt rendel ki, aki megállapítja a Veszprém megyei ingatlan értékét.
A kártérítési pert azért most indították, mert meg kellett várni a három bírósági fokot is megjárt előző eljárás eredményét – közölte az MTI kérdésére az ügyvéd, aki hozzátette: a pert azért a fővárosban kezdeményezték, mert azt a törvények megengedik és a szír–svájci üzletembernek Budapesten van lefoglalható vagyona.
Cséplő Petra, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. igazgatóságának elnöke – miután az MTI-től értesült a fejleményről – elmondta: az ügyben eddig semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett a céghez. A tőkeemelés miatt korábban indított perben első, illetve másodfokon is a Zsolnaynak adott igazat a bíróság, amelyet a Kúria harmadfokon megerősített – elevenítette fel. Cséplő Petra kifejtette: a szóban forgó ingatlant „a pécsi önkormányzat által javasolt” igazságügyi szakértő becsülte fel 305 millió forintra, hozzátéve, hogy ennek felülvizsgálatára a cég öt igazgatósági tagja közül senkinek sincs joga.
