A kormány célja, hogy 2018-ig a jelenleginél tizenhétezerrel több férőhely jöjjön létre a három évnél fiatalabb gyermekek nappali ellátását biztosító intézményekben, és ne csak a városokban, de a kisebb településeken is legyen bölcsőde, ezért változtatott a szabályozáson. Míg jelenleg csak a tízezernél több lakosú városoknak kell bölcsődét üzemeltetniük, 2018 végéig kell hogy legyen ilyen intézmény minden olyan településen, ahol legalább öt három éven aluli gyermek családja tart igényt bölcsődei szolgáltatásra, vagy a településen negyvennél több három évnél fiatalabb kisgyermek él. Ez azt jelenti, hogy a következő két és fél évben több száz önkormányzatnak kell valamilyen módon gondoskodni a bölcsődei ellátásról.
Az átalakítás részleteit szabályozó, lapunk által megismert kormányrendelet-tervezet szerint 2017. január elsejétől jogilag megszűnik a családi gyermekfelügyeleti forma és az úgynevezett hetes bölcsőde (mindkét ellátásról úgy tudjuk, Magyarországon a gyakorlatban már nem létezik), valamint a családi napközik is, míg az egységes óvoda-bölcsődék jövő szeptembertől nem működhetnek tovább. Az egységes óvoda-bölcsődébe már kétéves kortól fel lehetett venni a gyerekeket annak érdekében, hogy azokban a falvakban, illetve kisebb városokban is megoldható legyen a kicsik elhelyezése, ahol nincs önálló bölcsőde. A megszűnő intézmények helyett három új intézménytípus jön létre. Ezek a más-más személyi és eszközfeltételekkel működő mini-, a munkahelyi, illetve a családi bölcsődék.
A családi napköziknek (amelyek 20 hetestől 14 évesig terjedő korcsoport számára nyújtanak szolgáltatást) már tavasszal jelezniük kellett, hogy a későbbiekben milyen formában folytatják tevékenységüket: kizárólag három év alatti kisgyermekekkel foglalkozó, normatív támogatásban részesülő családi bölcsődeként, avagy olyan, speciális gyermekfelügyeleti szervezetként, amely nagyobb gyerekekkel is foglalkozhat, ám ebben az esetben nem részesül normatív állami támogatásban.
Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke szerint a tervezett átalakításoknak számos pozitív eleme van, azzal azonban nem ért egyet, hogy a különböző bölcsődetípusoknak eltérő személyi és tárgyi feltételeknek kell majd megfelelniük, hiszen a gyermekek igényei, szükségletei mindenhol ugyanazok. Az elnök lapunknak leszögezte: problémák lehetnek azokon a településeken, ahol pillanatnyilag kizárólag egységes óvoda-bölcsőde működik. A törvény szerint ugyanis ezek jövő ősztől nem működhetnek, s a BDDSZ már most több intézményből is kapott olyan visszajelzést, hogy a közelgő változások miatt már idén ősszel sem fogadnak három év alatti gyermekeket, míg az új bölcsődéket csak 2018 végéig kell létrehozni. Magyarországon jelenleg 176 egységes óvoda-bölcsőde üzemel, valamennyi olyan településen, ahol tízezer főnél kevesebben élnek, vagyis ahol a bölcsődei ellátás nem kötelező feladata a települési önkormányzatnak.
A rendelettervezetből az is kiderül, hogy a jövőben százórás képzésen kell átesnie a bölcsődékben jelenleg technikai állományban foglalkoztatott személyzetnek. A tréninget követően az érintettek hivatalos munkaköre, ami jelenleg leggyakrabban takarító, átalakul bölcsődei dajkává.
Szűcs Viktória üdvözölte a döntést, és jelezte, ezt a szakszervezet már 2008 óta követeli a mindenkori kormánytól. Kifejtette, az érintettek feladatköre ezzel nem változik, azaz a jövőben sem kell majd gondozó-nevelő tevékenységet folytatniuk. Ugyanakkor ezek a munkatársak most is gyerekek közt dolgoznak, és rengeteg olyan feladatot végeznek el, ami biztosítja, hogy a gondozónő a szakmai feladatokkal tudjon foglalkozni.
A technikai személyzet a változtatással – a megszerzett képzettség alapján – magasabb fizetési besorolásba kerülhet. Az elnök szerint további előnye a változásnak, hogy szemben a technikai állomány tagjaival, a bölcsődei dajka már beletartozik majd a minimum-normalétszámba, így a fenntartó nem döntheti el önkényesen, hogy alkalmazzon-e ilyen munkatársat.
