Legalább két olyan sugárzásmérő kapu nem működik a magyar–szerb határon, amelynek a hazánkba érkező gépkocsik, teherjárművek rakományának radioaktivitását kellene mérnie. Ez olvasható abban a válaszlevélben, amelyet Varga Mihály, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság humánigazgatási szolgálatának vezetője írt a Tettrekész rendőrségi szakszervezet vezetőjének, Szima Juditnak. Hogy pontosan mely határátkelőkről van szó, az nem derült ki. Szerettük volna megtudni az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK), hogy összesen hány sugárkapuval vannak problémák, mióta, és mikor javítják meg ezeket, ám lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre. Hogy más berendezésekkel is gond lehet, jelzi: tavaly júliusban Pozsgai Zsolt, az ORFK humánigazgatási szolgálatának a vezetője egy levélben elismerte: a magyar–szerb határon, a Bács-Kiskun megyei Tompa határátkelőnél lévő sugárzásmérő detektorok már „több mint egy éve műszaki okok miatt nem üzemelnek”.
Sugárkapuk csak a nem uniós tagállamok felé nyíló határátkelőkön vannak telepítve. Ezek feladata az illegális radioaktív sugárforrások, nukleáris anyagok földerítése, így például a plutóniumcsempészek lebuktatása.
A berendezések működtetése és karbantartása 2013 végéig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feladata volt, ám azóta a berendezéseket fokozatosan adják át a rendőrségnek. A NAV és a rendőrség közti vagyonmegállapodási szerződés alapján eddig kilenc határállomáson történt meg az átadás-átvétel, a többi helyszínen pedig még a pénzügyőrök végzik ezt a feladatot. Suller György Attila, a NAV sajtófőnöke a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, hogy indokolt esetben kézi sugárzásmérőket is használnak a pénzügyőrök, és amennyiben azok jeleznek, a NAV haladéktalanul értesíti az Országos Atomenergia-hivatalt, illetve a katasztrófavédelmet. Egyébként nemcsak a járműveket, hanem az embereket is átvizsgálhatják. (Az idén júniusban például az Asztély–Beregsurány határátkelő ukrán oldalán riasztott egy kézi sugármérő egy ukrán férfi régi órája miatt. A férfinál ezek után értékes régészeti leleteket, nyílhegyeket, gyűrűket találtak a határőrök.)
A BNS–94-es típusú sugárkapukkal már korábban is előfordultak problémák. 2012-ben éppen emiatt kötött szerződést a (rendszert akkor még működtető) NAV a kapuk gyártójával, a Gamma Zrt.-vel tizenhárom berendezés javítására és tizenhét kezelőprogram elkészítésére, telepítésére bruttó 35 millió forintért. A szerződés mellékletében állók alapján akkor (tehát 2012 szeptemberében) Röszkén, Bácsalmáson, Murakeresztúron, Drávaszabolcsban, Gyékényesen, Berzencén, Udvaron, Magyarbólyban, Tiszabecsen, Beregsurányban és Záhonyban nem működtek a sugárkapuk (utóbbi településen például a négyből három). Gyakori hiba volt, hogy a kapuk folyamatosan riasztottak – még akkor is, ha nem is volt a közelben jármű. Több berendezés már 2009-ben (tehát három évvel korábban) tönkrement, de a hatóság nem intézkedett megjavításukra. Volt, amelyik villámcsapás miatt hibásodott meg.
A BNS–94-et a Gamma Zrt. gyártja. Az 1920-ban alapított Gamma Művek „szakmai utódaként” 1993-ban létrehozott cég kiemelten nukleáris méréstechnikai eszközök készítésével foglalkozik, és e téren a régió egyik meghatározó vállalata. A BNS–94 egy különösen nagy érzékenységű berendezés, amely egy gamma- és neutronsugárzásra érzékeny szcintillációs detektorral van felszerelve. A gyártó honlapján az olvasható: a készülék a riasztási szint meghatározásakor automatikusan figyelembe veszi a háttérsugárzás pillanatnyi értékét, a jármű haladási sebességét, árnyékoló hatását, és az alapján állapítja meg az optimális riasztási szintet.
