A Mozaik Kiadó viszont vesztett, amikor azzal érvelt: a jogalkotó piackorlátozó módon avatkozott be, a jogállamiság elvével ellentétesen, valamint a felkészülési idő sem volt elegendő. A Kúria ítélete szerint a tankönyvkiadói és -forgalmazói tevékenység nem tekinthető megszerzett tulajdonnak, még ha azt a cég hosszú ideje folytatta, és rendszeres jövedelme származott is belőle, így a korlátozás nem sértette a cég vállalkozáshoz való jogát. A felkészülési időt is elegendőnek találták.
A nemzetközi gyakorlatban bízik Deák Dániel, a Civil Közoktatási Platform önkéntes jogi tanácsadója, aki példának a játékgépek ügyét hozta fel. Ismert, az Európai Unió Bírósága tavaly júliusban jogerős ítéletében azoknak a magyar vállalkozóknak adott igazat, akiknek a lába alól a kormány 2012-ben kihúzta a szőnyeget a szerencsejáték-piac drasztikus átalakításával. Strasbourgban úgy ítélték meg, a vállalkozásoknak a tulajdon háborítatlan élvezetéhez fűződő jogát megsértették. Deák szerint ugyanezt a logikát a tankönyvesek esetére is rá lehetne húzni.
Azt ugyanakkor mindkét szakember hozzátette: nem hibáztatják a kiadókat, ha mégsem indítanának pert, mivel a hosszadalmas procedúra mellett akár véglegesen lekerülhetnek megmaradt könyveik az évente felülbírálásra kerülő tankönyvlistáról. „Nem csodálkoznék, ha nem lenne ügyfél. Az évekig tartó kínlódás alatt még akkor is tönkremehet, ha a végén nyerne. Ez egy egészen lehetetlen helyzet” – világított rá Deák Dániel.
