Már hetek óta zajlanak egyeztetések arról, miképp lehetne jogi útra terelni több, az oktatás területén előkerült ügyet. Az első tanácskozásra június 13-án került sor, amikor a felek még csak a pereskedés szándékát fogalmazták meg. A következő, július 6-i találkozón a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) és a Civil Közoktatási Platform (CKP) jogászai három terület, az alternatív iskolák, a speciális nevelési igényű gyermekek (SNI) és a tankönyvkiadás panaszosait hallgatták meg. Információink szerint először az utóbbi terület problémáival fognak foglalkozni.
Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (Tanosz) elnöke közölte: noha még csak az első megbeszéléseken vannak túl, már kiderült, mely ügyeket lenne érdemes továbbvinni a későbbiekben. Az egyik ilyen a kiadók kártérítése. „A Hoffmann Rózsa-féle 2013-as köznevelési törvény miatt pillanatok alatt átszervezték a rendszert, és lehetetlen helyzetbe hozták a magánkiadókat, míg az államiak jól jártak” – mondta Kereszty. A TASZ és a CKP jogászai úgy látják, a jogsérelem az átállás módja, vagyis a bevezetés kurtasága miatt keletkezett. „A magánkiadókat arculcsapásként érte a törvény, jelentős anyagi károkat okozva nekik. Adataink szerint volt olyan kiadó, melynek 95 százalékkal visszaesett a rendelési állománya” – közölte a Tanosz vezetője, majd hozzátette: a rendelési listára olyan kiadványok is felkerültek, melyeknek engedélyük nem, csupán címük volt. Sok magánkiadó azóta sem kecmergett ki a gödörből, illetve vannak, melyek a külföldi piac felé nyitásban látják a jövőt. (Erről a Mozaik Kiadó nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője mesélt korábban lapunknak.)
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megállapította, hogy 2013-ban az Oktatási Hivatal jogellenesen utasította el a mogyoródi Romi-Suli Könyvkiadó Kft. egyik kiadványának tankönyvjegyzékre kerülési kérelmét. Noha a kiadó könyve nem felelt meg az új kerettantervnek, mivel felmenő rendszerben vezették be, a kötet még egy ideig rendelhető lehetett volna.
A Mozaik Kiadó viszont vesztett, amikor azzal érvelt: a jogalkotó piackorlátozó módon avatkozott be, a jogállamiság elvével ellentétesen, valamint a felkészülési idő sem volt elegendő. A Kúria ítélete szerint a tankönyvkiadói és -forgalmazói tevékenység nem tekinthető megszerzett tulajdonnak, még ha azt a cég hosszú ideje folytatta, és rendszeres jövedelme származott is belőle, így a korlátozás nem sértette a cég vállalkozáshoz való jogát. A felkészülési időt is elegendőnek találták.
A nemzetközi gyakorlatban bízik Deák Dániel, a Civil Közoktatási Platform önkéntes jogi tanácsadója, aki példának a játékgépek ügyét hozta fel. Ismert, az Európai Unió Bírósága tavaly júliusban jogerős ítéletében azoknak a magyar vállalkozóknak adott igazat, akiknek a lába alól a kormány 2012-ben kihúzta a szőnyeget a szerencsejáték-piac drasztikus átalakításával. Strasbourgban úgy ítélték meg, a vállalkozásoknak a tulajdon háborítatlan élvezetéhez fűződő jogát megsértették. Deák szerint ugyanezt a logikát a tankönyvesek esetére is rá lehetne húzni.
Azt ugyanakkor mindkét szakember hozzátette: nem hibáztatják a kiadókat, ha mégsem indítanának pert, mivel a hosszadalmas procedúra mellett akár véglegesen lekerülhetnek megmaradt könyveik az évente felülbírálásra kerülő tankönyvlistáról. „Nem csodálkoznék, ha nem lenne ügyfél. Az évekig tartó kínlódás alatt még akkor is tönkremehet, ha a végén nyerne. Ez egy egészen lehetetlen helyzet” – világított rá Deák Dániel.
