Magyarország kormánya elítél minden erőszakot és a gyűlöletet, amely faji alapon tesz kollektívan felelőssé bármely népet, népcsoportot – áll a közleményben.
Emlékezni és emlékeztetni kell, hogy a borzalmak ne ismétlődhessenek meg. A tragédia legyőzhető emlékezéssel, szembenézéssel, őszinteséggel, megismeréssel, tudással és a tisztelet kultúrájával és úgy, ha a felzárkózás feladatát munkával és tanulással minden érintett komolyan veszi.
„Tua res agitur – ez a te dolgod. Európában azért küzdünk, hogy ne tudják háttérbe szorítani az európai szegények és leszakadók ügyét a migráció kívülről érkező kihívásai” – írta közleményében Balog Zoltán.
A kétmilliós európai cigányság hozzávetőleg 10-30 százaléka veszett oda a második világháború idején, a holokausztban – mondta Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója az M1 keddi műsorában. Emlékeztetett arra, hogy az elhurcolásnak nem mindig a megsemmisítés volt a célja, részben kényszermunkára kényszerítették a cigányokat, részben embertelen orvosi kísérleteknek vetették alá.
Heinrich Himmler SS-vezető parancsára 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszakán tömeges megsemmisítések zajlottak. Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban fogva tartott cigányok kétségbeesetten ellenálltak, de az akciónak végül több ezren estek áldozatul néhány óra alatt. Ennek emlékét őrzi az augusztus 2-ai roma holokauszt nemzetközi emléknapja – mondta a történész.
Magyarországon már az 1944. márciusi német megszállás előtt elkezdődött a cigányok kényszermunkára hurcolása – jegyezte meg Szita Szabolcs.
