Összesen 302 ember kapott Magyarországon valamilyen nemzetközi védelmet az idei esztendő első hét hónapjában. Ez lehet menekültkénti elismerés, oltalmazotti vagy befogadotti státus. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) a Magyar Nemzet kérdésére közölte, az érintettek többsége férfi, de 40 nő és összesen 80 gyerek – vagyis 18 év alatti – is van a befogadott menekültek között. Főként afgán, szír, iraki, szomáliai és iráni állampolgárokról van szó, mindannyian a tavaly kezdődött bevándorlási hullámmal jöttek hazánkba. A bevándorlási hivatal kérdésünkre annyit árult még el, hogy a nemzetközi védelemben részesítettek közül a legtöbben a magyar–szerb határszakaszon léptek be Magyarországra.
Ez utóbbi azért érdekes, mert egy tavaly nyári kormányrendelet szerint Szerbia biztonságos országnak számít. Az akkori fideszes kommunikáció pedig arról szólt, aki biztonságos országból érkezik, leginkább a menekültkérelme elutasítására számíthat. Ezt korábban Orbán Viktor miniszterelnök és számos kormánytag is azzal magyarázta, hogy amennyiben valaki elindul egy háború sújtotta övezetből, előbb-utóbb eljut olyan országba, ahol már biztonságban lehet. A kormány pedig úgy véli, ilyen Szerbia is. A szabályozás szerint egyébként ilyen esetekben a menekültkérelemért folyamodónak kell bizonyítania, hogy neki a biztonságos országban sem volt lehetősége hatékony védelemre.
Orbán Viktor eközben azt is bejelentette, hogy fizikailag meg kell erősíteni a magyar–szerb határon lévő határzárat, tehát még egy kerítéssort fognak felhúzni, az ígéretek szerint a legmodernebb technikai eszközökkel.
– Nekünk arra is föl kell készülnünk, hogy a törökök politikája megváltozik, és egyszer csak megjelenik Magyarország határainál egy időben több százezer migráns – fogalmazott a kormányfő az állami rádió tegnap reggeli műsorában. Őket pedig – szavai szerint – ha szép szóval nem megy, erővel kell feltartóztatni. Túl sok konkrétumot az új kerítésről viszont egyelőre nem tudott mondani, csak annyit, hogy a belügyminiszter fogja bemutatni a műszaki terveket, és „komoly létesítmény” lesz, „masszív védelmi rendszer”. – Nem vagyok szívtelen ember, a magyarok végképp nem azok, de a határt nem lehet virágokkal és plüssállatkákkal megvédeni – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a határt kerítéssel, rendőrökkel, katonákkal meg fegyverrel lehet megvédeni.
A kerítés megerősítése azért is érdekes, mert korábban Kósa Lajos, Bakondi György és most Orbán Viktor is azt ecsetelte, hogy a határzár és azzal együtt a menekültügyi szabályok szigorítása összességében mennyire hatásos. – Magyarország megvédte a déli határait, ezért senki sem jön ott be – fogalmazott a kormányfő. Pedig a rendőrök naponta átlagosan száz embert fognak el a kerítéstől számított nyolc kilométeren belül, őket vissza is kísérik a túloldalra. Erre jön még minden egyes nap az a néhány ember, akiket a határzár megrongálása miatt fognak el.
A miniszterelnök az ő esetükre nem tért ki, azt azonban elismerte, hogy van egy problémájuk. Akik ugyanis a tranzitzónán keresztül szabályosan érkeznek, de Magyarország elutasítja a belépésüket, azok esetében „az emberjogi szervezetek Soros György pénzéből fizetett aktivistái föllebbeznek a döntés ellen”, és így az országban kell megvárniuk a döntést. Ráadásul ellentétben a korábbi évekkel, ezalatt nem lehetnek zárt táborban, így pedig van rá esélyük, hogy embercsempészek segítségével nyugatra jussanak. Ennek kapcsán Orbán Viktor kitért arra is, hogy Ausztria – legalábbis a belügyminisztere szerint – fontolgatja a szükségállapot bevezetését, amelynek értelmében lezárnák a határaikat. A magyar kormányfő szerint ugyanakkor az a kérdés, hol akarjuk megvédeni Európa határait. Ő maga azt tanácsolta „osztrák barátainak”, ne a magyar határon akarják ezt megtenni, hanem együtt védjük meg a szerb–macedón és a macedón–görög határt, vagy még inkább Görögország déli szigetvilágbeli határait.
Ausztria kapcsán a rádióinterjúban szóba került az is, hogy tárgyalnának velünk a migránsok visszatoloncolásáról. Néhány hete még Orbán Viktor is azt mondta Christian Kern osztrák kancellárral közös sajtótájékoztatóján, hogy visszaveszünk mindenkit, aki nálunk lépett be először az unió területére. Azt azonban már nem fejtette ki akkor, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a nálunk lévő bevándorlók először Görögországban léptek uniós földre, vagyis oda kell visszatoloncolni őket. A miniszterelnök most is azt mondta, hogy nincs kit visszatoloncolni Magyarországra. A Magyar Nemzet egyébként éppen a napokban írta meg, hogy Ausztria ebben az évben eddig 7200 embert akart visszaküldeni hozzánk, ám ebből végül csak négy embert vettünk át. Ebben közrejátszott az is, hogy maguk a migránsok is sokszor eltűnnek a hatóságok látóköréből.
