Miért nem válaszol Orbán Viktor?

A miniszterelnök szíve csücske Felcsút és térsége. Az ott lakók panaszával mégsem törődik?

A Bicskét Etyekkel összekötő keskeny nyomtávú vasútvonal nyomvonaltervezete keresztezi az ingatlanomat, amely családom otthona, és a megélhetésünket is biztosítja” – írta júniusban Kerényi Ferenc etyeki lovardatulajdonos Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett levelében, amelyre válasz még mindig nem érkezett. A Bicske és Etyek közti külterületen Kerényi ingatlana az egyetlen, amelyen lakóház található, valamint a megélhetésüket biztosító lovarda is, ezért a családfő, mint mondta, minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel és módon védeni fogja családja biztonságát. Jogi garanciát szeretne arra, hogy az útvonal elkerüli majd a magántelkeket.

Kerényiék januárban váratlanul és nem hivatalosan tudták meg, hogy a kertjüket átszelné a Felcsút felől érkező kisvasút. A felbukkanó tervek szerint a sínek a telek hátsó részénél hagynák el a birtokot. A hírt megelőzően semmilyen társadalmi egyeztetés vagy lakossági fórum nem volt a döntéssel kapcsolatban. Kiderült, Kerényiék szomszédját szintén érintené a vasút: neki megállót terveztek a kertjébe. Kerényi Ferenc korábban a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, hogy megdöbbent, amikor bement a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez, és meglátta a terveket. Az érintett családok – érthető okokból – nem nyugodtak bele a sokkoló helyzetbe, ahol csak lehetett, próbáltak ellenállni a tervezett vasútépítésnek, és követelték a hiteles tájékoztatást. A nyomvonalba eső birtokok tulajdonosai februárban feljelentést is tettek ismeretlen tettes ellen, de elutasította a Fejér Megyei Főügyészség. Júniusban, a hosszú küzdelem és próbálkozás után végül a térség fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos, Tessely Zoltán személyesen közölte Kerényi Ferenccel, hogy az érintett ingatlanok tulajdonosai javaslatot tehetnek a nyomvonallal kapcsolatban: le kell írniuk kifogásaikat, le kell adniuk az önkormányzatnak, és végül majd felülvizsgálják a nyomvonalat.

Így a múlt hónapban Kerényi Ferenc közvetlenül Orbán Viktornak címzett levélben küldte el javaslatát az etyeki önkormányzathoz, amely valójában egy besatírozott térkép arról, hogy merre ne menjen a kisvasút, és ehhez írt még néhány mondatot. A vállalkozó úgy tudja, rajta kívül végül nem sokan fogalmazták meg és küldték el panaszaikat. Igaz, ő is komédiának tartja már az egészet, mert – mint mondta – a hivatalos protokollt végigjárták, eredménytelenül.

Júniusban kerestük Tessely Zoltánt is, aki napokban elküldött levelében nem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy mi következik az etyeki ingatlantulajdonosok nyomvonallal kapcsolatos javaslatainak beérkezése után, és ki lehet-­e egyértelműen jelenteni, hogy a magántelkek az esetleges útvonalfejlesztés során érintetlenek maradnak.

Ugyanakkor a miniszterelnöki biztos a térség fejlesztésével kapcsolatban közölte: a programcsomag legnagyobb része még előkészítési szakaszban van, vagyis nincsenek konkrét kiviteli, építési tervek – ebbe a kategóriába tartozik a Vál­-völgyi kisvasút esetleges meghosszabbítása is. A nyomvonalra többféle elképzelés létezik, hivatalos állásfoglalás azonban még nem született. „A legjobb és legköltséghatékonyabb megoldás megtalálására törekszünk, és biztosra vehető, hogy a további előkészítő munkák során minden érintettel egyeztetni fogunk” – emelte ki Tessely. A vasútbővítés és a Pannónia szíve program többi részletének a jövője is elsősorban anyagi kérdés, és egyelőre csak az elképzelések egy kisebb részéhez áll rendelkezésre a szükséges pénz: el fog készülni a jövő év közepéig a Bicskét Etyekkel összekötő kerékpárút és az etyeki gasztrosétány bővítése – fűzte hozzá. A miniszterelnöki biztos szerint a további tervekhez még meg kell szerezniük a szükséges forrásokat, ami nem lesz egyszerű, mert számos más régió is kiváló tervekkel versenyez a rendelkezésre álló összegekért.

A Magyar Narancs nemrég megírta, hogy a Miniszterelnökségen már tárgyaltak a felcsúti kisvasút bővítésének tervéről. Bár anyagi forrást még nem rendeltek a beruházáshoz, információik szerint Tessely Zoltán júniusban egy írásos javaslatot is benyújtott a Miniszterelnökségnek, amelyben kijelenti, hogy szorgalmazza a Vál-völgyi közösségi kisvasút összekötését a bicskei elővárosi közlekedési csomóponttal. A lap értesülését a kancelláriánál megerősítették, ahogy azt is, hogy a környék fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos és Lázár János egyeztetett a bővítésről.

A hetilapnak Tessely Zoltán elmondta, hogy Orbán Viktor kormányfőnek áprilisban személyesen is felvetette a kisvasút meghosszabbításának ötletét Bicske irányába, a Fejér megyei kisváros nagyállomásáig.

A Miniszterelnökség a kisvasút fejlesztésével kapcsolatban a Magyar Narancsnak adott válaszaiban megjegyezte: a fejlesztési program megvalósulása azon múlik, hogy „a helyiek milyen minőségű fejlesztési tervet állítanak össze. Amennyiben az elképzeléseik valós és elérhető célokat tűznek maguk elé, és ténylegesen hozzájárulnak az ott élők életminőségének javításához is, akkor eséllyel szállnak versenybe a fejlesztési forrásokért.”

A felcsúti kisvasút mindössze három megállóból álló, 5,7 kilométeres szakaszát több mint 800 millió forintból építették meg, ebből 600 milliót fizetett az Európai Unió. Nemrégiben Tessely Zoltán egy lakossági fórumon azt mondta, a kisvasút vonalát akár Diósdig is meghosszabbíthatják, arra azonban nem tudnak garanciát vállalni, hogy magántelkeket ne vágnának ketté a beruházással. Ha Diósd lesz a végállomás, akkor a településen létrehozhatják Európa legnagyobb barlangfürdőjét – tette hozzá a miniszterelnöki biztos.

Etyek, Bicske és a Váli­-völgy vidéke az ország egyik legszebb tája, amely rengeteg látnivalóval rendelkezik, az ide érkező turisták száma mégis alacsony. Több település polgármestere is megfogalmazta, hogy fejlesztésekre van szükség: elsőként Bicske, Martonvásár és Vál vezetői tették le az asztalra az elképzeléseiket, amelyekhez később további falvak is csatlakoztak, az egyéni ötletekből pedig egységes fejlesztési terv jött létre, ezekből született a Pannónia szíve nevű, nagyszabású program – hangsúlyozta az MNO-nak Tessely Zoltán. Ez az alapoktól indul: infrastrukturális beruházások, út­- és vasútfejlesztés, a közműhálózat és a közvilágítás bővítése szerepel a tervek között. Ezekre épülnek rá konkrét turisztikai újdonságok, például kastélyfelújítás, kerékpárút, borászati látogatóközpont és az etyeki gasztrosétány fejlesztése – fűzte hozzá.