Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben idézték a főorvost, aki azt ajánlja, hogy a családi gazdaságokból származó nyers kecske- vagy tehéntejet csak felforralás után fogyasszák. A pasztörizálás során ugyanis a nyers tejben található kórokozók nagy része elpusztul, így a termék fogyasztása biztonságosabbá válik.
Magyarországon több járványos megbetegedés is lezajlott az elmúlt évtizedben a pasztörizálatlan nyers tej fogyasztása következtében. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a kecskén egyébként nem jelentkeznek a betegség tünetei, a tej pedig viszonylag hosszú ideig, kilenc-tíz napig fertőző marad. A magas rizikójú területek közé tartozik a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Vas és Veszprém megye, északon elsősorban Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, illetve az Északi-középhegység.
A szakember emlékeztetett arra, hogy a többféle veszélyes betegséget – kullancsenkefalitiszt, illetve a Lyme-kórt – is terjesztő kullancs előfordulása az elmúlt években időben és térben is egyre inkább kiterjedt. A téli hónapokat leszámítva egész évben találkozhatunk a vérszívókkal, a tavaszi, nyár eleji szezont az egyre hosszabb őszi periódus követi, amely akár november végéig is eltarthat, és az elszaporodó kullancsok miatt ma már nemcsak az erdőben, hanem a parkokban, játszótereken, hobbikertekben is megfertőződhetnek, akik nem védettek.
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke kiemelte, hogy a kullancsok és a nyers tej által is terjesztett kullancsenkefalitisz ellen a leghatékonyabb védekezés az oltás. A védekezés szempontjából nagyon fontosnak nevezte, hogy az oltásokat – az influenzaszezont lehetőleg elkerülve – akár már a tél legelején beadassák. Az alapimmunizálást három adag oltással végzik: az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell beadatni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 vagy 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást.
