Vasárnap délután még úgy látta Georg Spöttle, nem biztos, hogy terrortámadás történt, este viszont már arra jutott: minden robbantás annak minősül. A korábban állításai szerint földönkívüliekkel is találkozó exrendőr biztonságpolitikai szakértőként nyilatkozott a közmédiának a történtekről.
Hogy a nyolcvanmilliárd forintból fenntartott közmédia miért épp őt tekintette a legrelevánsabb megszólalónak, rejtély, hiszen a nyilatkozatokat látva Spöttle is éppúgy találgat csak, mint bárki más. A Híradónak délután még azt mondta a Teréz körúti, szombat esti robbantásról: nem biztos, hogy terrortámadás történt, és szó lehet a környéken rivalizáló bűnszervezetek leszámolásáról, esetleg zavarkeltésről is. Robbanthattak távirányítással, de az is lehet, hogy a két megsérült járőr volt kíváncsi a robbanóeszköz mibenlétére – tippelgetett Spöttle.
Az M1 este is megkérdezte Spöttlét, aki ekkor már bedobta, hogy a rendőrség mint bűnüldöző szerv és a magyar állam is lehetett a célpont. A kerületben többen is futtatnak nőket, ez is lehetett az indíték, de ki tudja, lehetett szerelemféltés vagy bosszú is – szakértett a szakértő. „Nagy volt a pusztító szándék” – a német származású exrendőr erre a következtetésre jutott, s ekkor már nemhogy bizonytalan volt a terrortámadást illetően, de úgy vélekedett, hogy minden robbantás annak mondható a német jog szerint, „ami feltehetőleg Magyarországon is így van”.
Ezt nem tudni, mi alapján gondolja így, mindenesetre az Aranykéz utcai robbantás ügyében nemrég előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt hoztak ítéletet. A Btk. szerint a terrorcselekmény célja állami szerv, más állam vagy nemzetközi szervezet kényszerítése, esetleg a lakosság megfélemlítése, vagy más állam alkotmányos, gazdasági vagy társadalmi rendjének megváltoztatása, megzavarása. Egy forrásunk egyébként még márciusban arról beszélt lapunknak: jobban tart egy belföldi szerveződésű, terrorjellegű bűncselekménytől, amilyen az Aranykéz utcai leszámolás is volt, mint klasszikus terrortámadástól. Utóbbi ismérvei kapcsán azt mondta: annak célja, hogy valamilyen eredményt csikarjanak ki az államtól, a követelést megfogalmazzák, az elkövetést vállalják.
A szombati robbantásért eddig egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget.
Vasárnap este Spöttle azt mondta: semmi sem kizárható, akár az iszlamista szál sem.
Ez igaz, hiszen a rendőrség a nyomozás érdekeit szem előtt tartva nem sok információt oszt meg a lakossággal, így valóban nem lehet kizárni egyetlen indítékot sem – ám ehhez a megállapításhoz aligha kell szakértőnek lennünk. A rendőrség vasárnap esti sajtótájékoztatóján Papp Károly országos főkapitány arról beszélt csak, hogy egyértelműen a rendőrök voltak a célpontok, és egy 20-25 éves, horgászkalapos-vászondzsekis férfit keresnek.
Spöttle nyilatkozataival a jelek szerint ezúttal a kormány üzeneteivel is szembemegy. A rendészeti bizottság fideszes elnöke, Kósa Lajos ma azt hangsúlyozta, pánikkeltésnek helye nincs, és a robbantásról szóló meghallgatáson kijelentette: az interneten és a médiában megjelent egyes feltételezéseknek nincs valós alapjuk.
Az iszlamista szál felvetése és a migráció veszélyeinek hangsúlyozása ugyanakkor közel áll Spöttléhez, aki lakossági fórumon is kampányol a népszavazás mellett, méghozzá a kormány üzeneteivel. A biztonságpolitikai „szakértő” egyébként a húszas éveiben a német hadsereg elhárításánál is dolgozott, jelenleg a fővárosi Zara Hotel biztonsági főnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is tanít, és a közmédia rendszeres megszólalója bevándorló- és Merkel-ügyi kérdésekben.
