Kimarad a külhoniak fele a népszavazásból

Közben egyre többen regisztrálnak a Nyugat-Európában élő magyarok közül a voksolásra.

A választójoggal is rendelkező, mintegy 550-600 ezer külhoni magyar állampolgár kevesebb mint a fele vesz csak részt az október 2-ai népszavazáson – tudta meg lapunk. Múlt hét szombatig lehetett jelentkezni a levélben szavazók névjegyzékébe, a népszavazáson pedig kizárólag azok szavazhatnak a külhoniak közül, akiknek a regisztrációs kérelme addig az időpontig megérkezett. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) tegnapi adatai szerint ők 274 553-an vannak. Mivel már minden kérelmet feldolgoztak, a számuk nem fog emelkedni, legfeljebb csökkenhet (ha például az illető meghal vagy magyarországi lakcímet létesít) – mondták lapunknak az NVI-nél.

Magyarországon is bármikor bekövetkezhet a Brüsszelben és Párizsban elkövetett terrortámadáshoz hasonló cselekmény – jelentette ki a honvédelmi miniszter. Simicskó István tegnap Újdörögdön egy lövészeti bemutató után kifejtette, ezért is van egyre nagyobb jelentősége a különböző egységek közötti együttműködésnek és az ezt segítő gyakorlatoknak. (MN)

A kvótaellenes népszavazás tehát nem igazán hozta lázba a határon túli magyarokat. Ráadásul a 2014-es parlamenti választás alapján arra lehet számítani, hogy az érintett 274 533 embernek csak mintegy 80 százaléka küldi el ténylegesen is a levélszavazatát. Tovább csökkentheti a számot az érvénytelen voksok aránya, ami két éve igen magas, 20 százalék körüli volt. Még ha a korábbinál alacsonyabb is lesz az érvénytelenségi arány, akkor is legfeljebb mintegy 180-190 ezer érvényesen szavazó határon túli magyarral lehet számolni az október 2-ai népszavazáson.

A Nemzeti Választási Irodához tegnapig 20 516 levélszavazatot küldtek vissza a külhoniak, de erre még jövő péntekig van idejük. Hétfő óta a külképviseleteken személyesen is leadhatók a levélvoksok, a szavazás napján pedig itthon az egyéni választókerületek székhelyén is megtehető ez.

Közben egyre aktívabbak a külföldön dolgozó, magyarországi lakcímmel rendelkező magyarok. Két hét alatt a háromszorosára nőtt azok száma, akik jelezték, hogy valamelyik külképviseleten személyesen szavaznának, jelenleg 7547-en vannak. A 2014-es választáson 28 ezren jelentkeztek, és közülük mintegy 24 ezren voksoltak is. A szintén 2014-es európai parlamenti választáson pedig 7572 jelentkező volt, vagyis a mostani 7,5 ezres szám jó arány, különösen úgy, hogy a külképviseleti szavazók általában a szavazás előtti napokban szoktak tömegesen bejelentkezni a külképviseleti névjegyzékbe.

A tegnapi adatok szerint a legtöbben, 907-en Londonban jelentkeztek a külképviseleten. Hogy ez okoz-e fennakadást a népszavazás idején, egyelőre nem tudni. 2014-ben például a parlamenti választás idején Londonban 5371-en szavaztak gond nélkül, ám akkor nemcsak a külképviseleten, hanem a követségen kívüli helyszíneken is lehetett voksolni. Ezúttal azonban kizárólag a nagykövetségen lehet leadni a szavazatokat. Nemrég Pálffy Ilona, az NVI elnöke a lapunknak adott interjúban azt mondta, hogy kétezer szavazóig hosszabb sorban állás nélkül le tudják bonyolítani a voksolást. Brüsszelben eddig 559, Münchenben 492, Csíkszeredán 426, Bécsben 313, Stuttgartban 277, Berlinben pedig 249 magyar szerepel a névjegyzékben.

###HIRDETES2###

Az csak jövő héten derül ki, hogy pontosan hány szavazat kell a népszavazáson az érvényességhez. A külhoni szavazók száma már nem nőhet, de csökkenés még elképzelhető, és a magyarországi lakóhellyel rendelkezőknél is lehet néhány ezres mozgás a mostani 8 millióhoz képest. Ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás, nagyjából 4 millió 138 ezer embernek kell majd érvényesen szavaznia.

Ismét a menedékkérőkkel szembeni durva hatósági fellépésről számolt be jelentésében a Human Rights Watch. A jogvédő szervezet harminc migránst kérdezett meg a július 5-én hatályba lépett törvényről, amely szerint vissza lehet fordítani Szerbiába a határ mentén elfogott menedékkérőket. A megkérdezettek közül többen azt állították, a rendőrök ütötték, rugdosták őket. A nyár közepén jogvédők szintén azzal vádolták a kormányt, hogy a határon zaklatják a migránsokat. Az állításokat akkor a kabinet visszautasította. Most a Belügyminisztérium közleményében a „leghatározottabban visszautasította” a Human Rights Watch állításait. (M. Cs.)