Az első, a menekültválsággal is foglalkozó európai tanácsi csúcstalálkozó 2015 júniusában volt, ekkor negyvenezer menedékkérő Olaszországból és Görögországból történő áthelyezését szavazták meg a tagországok. Vállalást tettek még húszezer, politikai védelemre jogosult ember betelepítésére Szíriából és Eritreából. Ez az a rendkívüli időszak volt, amikor naponta ezres nagyságrendben érkeztek migránsok Európába.
Őszre azonban kiderült, hogy tarthatatlanok az eddigi számok, így a belügyminiszterek tanácsa arról döntött, hogy 120 ezer (első lépésben 66 ezer) menedékkérő helyezhető majd át Olaszországból és Görögországból a többi tagállamba. Ez ellen Magyarország, Románia, Szlovákia és Csehország nemmel voksolt, de a javaslat csak többségi döntést igényelt, ezért átment. Eszerint Magyarország 1294 embert kellene átvegyen a menekültstátus jogosságának eldöntése céljából, a döntés érvényben van.
A tanácsi döntés ellen hazánk és Szlovákia az Európai Bíróságnál tiltakozott, a jogi eljárás tavaly decemberben indult. Ha az Európai Bíróság valamikor év végére ígért döntésében igazat adna a beadványozók érvelésének, amely szerint a tanács jogellenes módon (tehát nem teljes konszenzusos döntéssel, hanem többségivel, ráadásul a nemzeti parlamentek megkérdezése nélkül) döntött igen fontos kérdésben, nevesül a menekültkvótákról, még az is előfordulhat, hogy a 2017 végéig előirányzott jelenlegi menekültáthelyezési eljárást ki kell dobni az ablakon. A 120 ezres „kontingens” feltöltéséért semelyik tagország nem nyújtózkodik. Mi sem mutatja jobban, hogy az áthelyezés nem működik, hogy most szeptemberig mindössze 4947 személyt utaztattak Görög-, illetve Olaszországból főként nyugati országokba.
Mindeközben 2016 májusában újabb szám látott napvilágot Brüsszelben. A bizottság új javaslata alapján a menekültáthelyezésben együtt nem működő országok 250 ezer euró szolidaritási hozzájárulás megfizetésével válthatnák meg a rájuk osztott menekültenként az elhelyezés költségét. Ez ellen a magyar kormány legalább olyan hevesen tiltakozott, mint az 1294 ember hazánkba telepítése ellen. Ám még jelenleg sem világos, és nincs kidolgozott iránymutatás arra, hogy az áthelyezésben együttműködő tagállamok a befogadottakat hogyan tarthatnák vissza, ha azoknak mégsem lenne megfelelő az ideiglenes állomáshelyük, ahol menekültkérelmüket elbírálják. Az ügyek összehangolásának szükségessége miatt épp ezért van születőben egy, a bizottság által javasolt állandó áthelyezési mechanizmus, illetve az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítése.
