Idén márciusban nagyon fontos döntés történt a migrációs krízis kezelésében: megszületett az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás. Ennek fő csapásiránya a menedékkérők államközi cseréjén (áttelepítésen) keresztül rendezett viszonyokat teremteni a bevándorlásban, a menedékkérők soraiban. Mindez azért szükséges, mert több százezer személy tartózkodik úgy az EU területén, hogy szinte bizonyosan nem kaphat menekültstátust. Így egy ilyen személyért cserébe Törökország egy bizonyosan védelemre szoruló szíriai illetőt küld. Azonban a 3 milliárd eurós keretű program – amelyhez hazánk 18 millióval járul hozzá – nehezen halad.
Az egy hete véget ért pozsonyi EU-csúcs záródokumentuma fordulópontot is jelenthet az uniós tagállamok nagy megosztottságát kiváltó kvótaügyben. Eszerint ebben a kérdésben fel kell adni az eddigi politikát, közös megoldásokat kell keresni „azokban az ügyekben is, amelyekben megosztottak vagyunk”. Ennek alapján az valószínűsíthető, hogy a következő EU-csúcson nem többségi, hanem konszenzusos döntéssel fognak határozni a menekültpolitikáról a tagországok.
Persze ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy hazánkat minden kötelezettsége alól felmentenék. Fontos, hogy a jelenleg tanácsi döntések által életbe léptetett áthelyezési mechanizmus 2017 végéig szól, az ezt követő időszakra egy fenntartható, ugyanakkor egy nagyobb, hirtelen menekülthullámot is kezelni képes mechanizmus kellene hogy életbe lépjen, de erről még igencsak kevés szó esett. Az is belátható, hogy a jelenlegi programban meghatározott legfeljebb százezres nagyságrendek nincsenek összhangban a menedékkérők milliós nagyságrendjével.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!