Kvótakampány: fantomok és úthenger

Molnár Gyula és Fodor Gábor szerint sincs többsége a kötelező betelepítésnek ott, ahol majd a döntést meghozzák.

– Ön fogadna be migránst az otthonába? – kérdeztük Molnár Gyulát, az MSZP elnökét.
– Éppen az a baj a népszavazással, hogy ez a kérdés egyáltalán így felmerül. Erre nincs jó válasz, nem lehet rá egyértelműen igent vagy nemet mondani csakúgy, ahogyan a népszavazáson feltett kérdésre sem.

– A népszavazáson az a kérdés, hogy akarunk-e kötelező betelepítési kvótát, mint ami az Európai Bizottság javaslatában feketén-fehéren le van írva.
– Lehet, hogy a Bizottságban keringenek még olyan papírok, amelyeken többek között a kvótát is felvetik, de a nemrég lezajlott pozsonyi uniós csúcs világossá tette, hogy akiknek majd dönteni kell, azoknál már nincs többsége ennek az elképzelésnek. A végső szót ugyanis nem a Bizottság, hanem a miniszterelnökök és államfők mondják ki. Ezért beszélünk mi arról, hogy a népszavazáson feltett kérdés mára okafogyottá vált.

– Nem gondolja, hogy a magyar miniszterelnök egy ilyen helyzetben mégis erősebben tudja képviselni az ország álláspontját, ha ott van mögötte több millió állampolgár szavazata?
– Nem. Azt gondolom, hogy Brüsszel Orbán Viktort nem a mögötte álló emberek alapján ítéli meg, ahogy nem is a súlya vagy a magassága miatt. Ennek precíz szabályai vannak az Európai Unióban. Ezért mondom, hogy ez a népszavazás hamis és álságos dolog, arra alkalmas, hogy 3,9 milliárd forintot elköltsenek egy példátlan gyűlöletkampányra. Aki azt hiszi, hogy október 2-án a nem szavazatával megvédi Magyarországot az esetleges következő menekülthullámtól, az súlyosan téved.

– Mit gondol, a szocialista szavazók tisztában vannak azzal, hogy pontosan mi is az önök álláspontja? Először volt a bojkott, utána a távolmaradás, ami mégsem bojkott, és erre jöttek még az olyan „kiszólások”, mint amit a párt szombathelyi elnöke tett, aki szerint érvénytelenül kell szavazni.
– Én ma azt mondom, hogy mindenki számára teljesen világos, amit az MSZP gondol. Ez a távolmaradás. Hogy ezt elfogadják-e, már más kérdés. Azt látom a mérésekben, és a személyes tapasztalatom is az, hogy jelentősen csökkent azok száma, akik el akarnak menni szavazni, függetlenül attól, hogy mi mit mondunk. Így is lesznek nyilvánvalóan szocialista szimpatizánsok, de a jó hírem az, hogy ettől ők még nem lesznek Fidesz-szavazók.

– Akkor minek tudja be, hogy elmennek? A kommunikációs zavarnak és a kibeszéléseknek mekkora szerepe lehet ebben?
– Semmiképpen sem fogalmaznék meg generális szabályokat arról, hogy mi igaz az MSZP kommunikációjára, mi nem. Azt szögezzük le, hogy mi most egy úthengerrel szemben próbálunk fanyilakkal csatázni, ez pedig lehetetlen dolog. Az MSZP éppen azt próbálta megcsinálni, amit az elmúlt 26 évben is: elmondta világosan, hogy mit gondol, és egyből próbált szakmai választ is adni a helyzetre. A zavarosság éppen annak tudható be, hogy mindkét álláspontot egyszerre mutattuk meg, ezzel fel kellett hagynunk. Nekem egyébként személyesen szomorú érzés, hogy éppen abba csúsztatnak bele bennünket azok a támadások, amelyek a nemzeti együttműködés rendszerének tekintenek, hogy már olyan ügyben sem fejezhetjük ki az egyetértésünket, amely az értékrendünkkel találkozik.

– A kívülről azért zavarosnak tűnő kommunikációnak egyetlen „áldozata” lett, ez pedig Móricz Eszter, az MSZP XV. kerületi önkormányzati képviselője, aki nyíltan a migránsok betelepítése ellen szólalt fel. Példát statuálnak rajta?
– Több mint nyolcvan napja vagyok az MSZP elnöke, és eléggé világossá tettem, hogy van türelmi idő, de utána határozott leszek. Az elmúlt időszakban mindenki láthatta, hogy csak a kiválasztott emberek kommunikálnak ebben a kérdésben, ha pedig valaki ezzel ellentéteset mond, gyorsan lépünk. Én szívesen elbeszélgetek az ő keresztény nőként megfogalmazott véleményéről, de elfogadhatatlan a pártállásponttal ellentétes buzdítás a kampány utolsó pillanataiban. Ráadásul úgy, hogy előtte egy hétig kellett magyarázkodnunk arról, pontosan mit is gondolunk. Azt azért hozzátenném, hogy nem a szám íze szerint valók ezek a lépések.

– Mi lesz Móricz Eszterrel?
– Ő maga is jelezte az elnökség előtt, hogy sajnálja a helyzetet. Nem megy el szavazni, és egyetért az MSZP álláspontjával. Október 2. után az etikai és fegyelmi bizottság le fog ülni, és meghozzák a szükséges döntést. Azt gondolom, hogy esélyt mindenkinek kapnia kell, és személy szerint nem hiszem, hogy a legerősebb intézkedést kell meghozni.

– Mennyi pénzből kampányolnak?
– A Magyar Kétfarkú Kutya Párt rendelkezésére álló pénznek nagyjából az ötödét tudjuk kampányra költeni, ez körülbelül tízmillió forint. Ha egy normális világban élnénk, talán még meg is dicsérnének minket, mert a közösségi médiában nagyon kreatív és intenzív kampányt folytatunk.

– A szavazóköri delegáltakhoz sem pénz, sem kreativitás nem kell. Miért van az, hogy mégis a 10 ezer bizottságból csak minden harmadik helyre tudnak saját embert küldeni?
– Mindenekelőtt a 106 választókerületben, ahol az összesítés zajlik, lesz szocialista delegált. Megkértük egyébként az összes, frakcióval nem rendelkező pártot, hogy ők is szálljanak be, és segítsék ezt a munkát. A Demokratikus Koalíció 385, az Együtt 85, a PM, a Modern Magyarország Mozgalom és a Liberálisok pedig összesen 15 embert adnak. Én emberileg megértem azokat, akik nem szívesen ülnek be hosszú órákra egy olyan helyre, ahol egyetlen barátjuk sem lesz, sem a bizottság tagjai, sem pedig a választók között. Mégis, itt az ideje, hogy magunkba szálljunk, és az elkövetkező két évben olyan hálózatot kell kiépítenünk, hogy minden szavazókörbe tudjunk majd delegálni.

– Ilyen kevés ellenzéki tag mellett tart csalástól?
– Ha valaki arra gondol, hogy ezt a népszavazást csalással meg lehet nyerni, az szerintem súlyosan csalódni fog. Magyarország még nem Oroszország, nem lehet levezényelni egy szervezett csalást annak ellenére sem, hogy csak négyezer helyen leszünk jelen.

– Tippeljen, hányan mennek majd el szavazni!
– Hárommillióan.

– Befogadna migránst az otthonába? – kérdeztük Fodor Gábort, a Liberálisok elnökét.
– A nehéz helyzetben lévő embereknek segíteni kell. Ha a segítség az, hogy akár az otthonunkat is megnyitjuk előttük, akkor én sem zárkóznék el ez elől. De nyilván nem PR-eseményként csinálnám.

– Ez nyilván a saját döntése lenne. De ebből miért következik az, hogy az országnak is be kellene fogadnia menedékkérőket?
– Szerintem a népszavazás nem erről szól, hanem belpolitikai kérdésekről, illetve arról, hogy az európai értékek mellett kiállunk-e.

– Viszont arról sem szól, amit a Liberálisok a plakátjukon hirdetnek, hogy „ha otthon marad, akkor Orbán a nyakunkon marad”.
– De igen. Mert ha az ellenzék elkezdi végre felemelni a fejét, elkezd egyenes gerinccel járni, és mindazok, akik kritikusak a mostani kormánnyal szemben, végre elkezdenek cselekedni, akkor Orbán Viktor nem marad a nyakunkon. Az október 2-i népszavazáson a menekültkérdés azért nem a fő kérdés, mert Magyarországnak egyetlen kötelezettsége lenne az unióval szemben jelen pillanatban: az, hogy 1294 menekült menekültügyi eljárását folytassuk le. Tehát még csak nem is befogadást várnak el tőlünk. Szerintem a becsület azt kívánja, hogy ezt Magyarország tegye meg. Az a kérdés, ami a szavazólapon szerepel, tartalmaz egy hazugságot. Nincs ugyanis olyan, hogy kényszerbetelepítés. Nem ismeri ezt a fogalmat az unió, és nem is fenyegeti ilyen Magyarországot.

– Pedig az Európai Bizottságnak vannak olyan javaslatai, amelyek a felső korlát nélküli kötelező betelepítésről, azaz a kényszerbetelepítésről szólnak. Épp a napokban tette egyértelművé a testület egyik szóvivője, hogy nem tesznek le a kötelező kvótákról. Nyilván hallott erről.
– Ismerni kell az EU működését. A Bizottság nem hozhat a tagországok számára kötelező döntést ebben a tárgykörben. Ilyet az Európai Tanács, illetve az Európai Parlament hozhat. A Bizottságnak van ugyan javaslata a kvótáról, de ezt az állam- és kormányfőkből álló tanács nem tűzte még napirendre.

– Ez nem jelenti, hogy később sem fogják. A tavaly őszi döntésre sem utalt semmi, amikor 120 ezer menedékkérő kötelező szétosztása mellett döntöttek a bel- és igazságügyi miniszterek.
– Az Európai Tanácsban elmondták, hogy a kötelező kvótát nem is fogják napirendre tűzni. A magyar kormány fantomok ellen harcol, és egyértelműen belpolitikai szavazatszerzésre használja az ügyet.

– A pártok között egyedüliként arra kérik az embereket, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és voksoljanak igennel. Miért gondolják, hogy ez a helyes válasz?
– Fontos az európai értékek melletti kiállás, a szabadság kultúrája, a humanizmus és a keresztény értékek képviselete. Ki kell állni Európa mellett, és Európára kell igent mondani. Továbbá csak aktivitással lehet politikai változást elérni. Ha azt mondom az embereknek, hogy maradjanak otthon, abból nem lesz politikai változás. Jelenleg az igen szavazat bosszantja a legjobban a kormányt.

– Legjobban a bojkott és az érvénytelen szavazat bosszantja
– Fotelból nem lehet forradalmat csinálni. Cselekedni kell, hogy végre aktivizáljuk azokat az embereket, akik azt mondják, hogy elég volt, és szükség lenne politikai változásra Magyarországon. A bojkottra vagy érvénytelen szavazatra biztatást hibás politikai döntéseknek tartom. A bojkottban és az érvénytelen szavazatban is kormányellenes megnyilvánulás van jelen, akárcsak az igen szavazatnál, de míg az előbbiek taktikai válasz, addig az igen szavazat érdemi. A baloldali pártok szerintem rossz döntést hoztak, ezért vagyunk mi egyedül az igen mellett.

– A Liberálisok viszont épp Orbán Viktort és a Fideszt segítik azzal, hogy érvényes szavazat leadására buzdítanak. Amit várnak a szavazóktól, az a Fidesz érdekében áll, hiszen segít elérni az érvényességi küszöböt.
– Ami a Fidesz érdekében áll, az a passzivitás. Nem a néhány százaléknyi liberális szavazón fog múlni, hogy a népszavazás érvényes lesz-e vagy sem. Ha összeadom a Fidesz és a Jobbik szavazótáborát, nem nagyon vannak többen 3 milliónál. Ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás, több mint 4 millió érvényes szavazat kell. Ehhez szükség van más szavazatokra, baloldali szavazóktól érkezőkre is. És nyilván lesznek, akik közülük nemet mondanak. A baloldalnak tehát nem arra kellett volna biztatni az embereket, hogy otthon maradjanak – ami kérdés, hogy hatékony lesz-e –, hanem arra, hogy aktívan igennel szavazzanak. Orbán Viktor előre elmondta, hogy a Fidesznek nem az az érdekes, hogy érvényes lesz-e a szavazás vagy sem, hanem a lényeg a nem aránya lesz. És azt is mondta, hogy akik nem mennek el, azokat úgy kezelik, hogy lemondtak arról a jogukról, hogy véleményt nyilvánítsanak ebben a kérdésben. Én azt mondom, hogy ne bízzunk rájuk egy ilyen döntést.

– Olyan véleményt is lehetett hallani, hogy az érvényes szavazatokra biztatás azt jelzi: a Liberálisokat valójában a Fidesz pénzeli.
– Ezek olyan vádak, amelyeket a leghatározottabban visszautasítunk. Politikai ellenfeleink nem riadnak vissza az aljas rágalmazástól.

– Mennyi pénzből kampányolnak?
– Hitelből 10 milliót költünk erre, a teljes összeg 12-14 millió forint körül lesz. Ez áll szemben azzal a már több mint 10 milliárddal, amit a saját kampányára elköltött a kormány. Dávid és Góliát küzdelme zajlik. Az az abszurd helyzet áll elő a népszavazáson, hogy mi képviselünk egy markáns álláspontot, de lényegében nincsenek eszközeink arra, hogy eljussunk az emberekhez, miközben a másik oldal ezerszer ennyi pénzből kampányolhat.

– Tippeljen, mennyien mennek majd el szavazni!
– Nem tippelek, épp azért, mert arcátlanul egyenlőtlen ez a küzdelem. A közvélemény-kutatók egyébként azt jelzik, hogy érvényes lesz a népszavazás, de én ebben a kérdésben óvatos lennék. Láttunk már példákat arra, hogy nagyon mellényúltak.