Lázár János: A szolidaritás helye nem itt van

A Miniszterelnökség vezetője szerint az EU-ban „csak duma és szép szavak vannak” a bevándorlás szabályozásával kapcsolatban.

– Ez attól függ, ki jöhet. Ha az érdeklődők átjelentkeznek olyan országba, ahol nem büntette őket a törvény, akkor az új tartózkodási helyen ismét kaphatnak a kötvény vásárlásához szükséges erkölcsi bizonyítványt.
– A program a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kontrollja alatt áll. A letelepedési kötvény esetében nem nemzetbiztonsági kockázatról, sokkal inkább előnyökről beszélhetünk, tucatnyi országban van hasonló Európa-szerte. Nem hiszem, hogy az ambrózfalvi választóknak azokkal a magyar állampolgárságot igénylő külföldiekkel volna problémája, akik 300 ezer euróért államkötvényt vásárolnak.

– Hogyan értékeli azt, hogy a múlt pénteki pozsonyi csúcs után különböző nyilatkozatok jelentek meg az esemény sikerességéről? Orbán Viktor arról beszélt, maradt az önsorsrontó, naiv politika
– Semmi nem változott.

– ugyanakkor mintha a lengyel miniszterelnök, Beata Szydlo és Robert Fico szlovák kormányfő is másképp értékelte volna a találkozót. Mi ennek az oka?
– Természetes, ha a házigazda (Robert Fico – a szerk.), az unió soros elnöke részéről optimista hangot hallunk. Egy informális tanácskozás zajlott le az EU jövőjéről, részét képezte annak megbeszélése is, hogy a migráció ügyében milyen irányba mozduljanak el az országok. Ám az, hogy kimondták, a határvédelmet meg kell erősíteni, semmi garanciát nem jelent számunkra, hogy kevesebb lesz a befogadandó bevándorló. Ebben pedig egy centiméter előrelépést sem látok. Az Európai Tanács októberi ülésén a kormányfők hivatalosan is tárgyalnak a bevándorlás szabályozásáról, jelenleg azonban csak azt láthatjuk, hogy duma és szép szavak vannak, de közben osztják-szorozzák a bevándorlókat. Svédország, Németország és Ausztria már jelezte, hogy vissza akarja küldeni őket hozzánk, sőt a pozsonyi csúcs előtt egy nappal Dánia, Svédország, Norvégia és Finnország eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, mert nem akarunk befogadni tőlük bevándorlókat. Mindezek tükrében komoly előrelépésről nehéz beszélni.

 – Említette, hogy a házigazdának udvariasnak kell lennie. De mi a helyzet a szlovák államfővel, Andrej Kiskával, aki bírálta Orbán Viktort, mert szerinte az unió problémáin túl az is gond, ha Brüsszelt szitokszóvá teszik a politikusok, és egy összetett problémát leegyszerűsítenek cinikus módon? Ez sem jelenthet repedést a V4-együttműködésben?
– Ezt a megjegyzést a magyar kormány határozottan visszautasítja! A választópolgárok megkérdezése soha nem jelent cinizmust, nem is értem, hogyan mondhatja egy demokratikus politikus, hogy a népszavazás cinikus volna. A népszavazás a legszentebb dolog egy demokráciában. Brüsszel pedig nem szitokszó, de ma egy magyar ember azt látja, hogy mi megpróbáljuk megvédeni magunkat a bevándorlástól, erre Nyugat-Európából ránk akarják kényszeríteni. Miért kellene nekünk bárkit befogadni, ha mi nem akarjuk? Ezt magyarázza meg Brüsszel.

– Tehát töretlen az együttműködés a visegrádi négyek között?
– Igen, az irány a lényeg, és abban teljes egészében egyetértünk Szlovákiával, Csehországgal és Lengyelországgal. Természetesen lehetnek kisebb-nagyobb véleménykülönbségek, de ezt mi tiszteletben tartjuk. Mindig azt kérik számon rajtunk, hogy túl kemények vagyunk, nem vagyunk elég szolidárisak. Ez nem igaz, a szolidaritásnak van helye, de nem Magyarországon, hanem azokban az országokban, ahonnan ezek az emberek jönnek, ahol a baj kialakult. Lehetőségeinkhez és az ország teljesítőképességéhez mérten ott tudjuk őket támogatni, ezért építünk például kórházat Szíriában.

– Említette a szolidaritást. A menekültkrízis csúcsán volt alkalma beszélgetni menekültcsaládokkal?
– Több alkalommal is jártam a határnál, a legnehezebb időszakok alatt, de ott voltam a Keleti pályaudvarnál is, azonban kevés családdal találkozhatott az ember: 70-80 százalékban húszas-harmincas éveikben járó fiatal férfiakat lehetett látni. Volt közöttük néhány gyerek és felnőtt nő is, de jellemzően életerős férfiak meneteltek az M1-es autópályán, vagy csinálták a műsort a Keletinél.

– De volt ideje megismerni egy-egy személyes történetet?
– Ismerek személyes történeteket, higgye el, és egyáltalán nem vagyunk közömbösek a problémák és nehézségek iránt. Nem szívtelenség jellemez bennünket, de ezeknek az embereknek akkor tudunk segíteni, hogyha ott avatkozunk be, ahol a probléma van. Nem akkor, ha Magyarországra hívjuk őket. Minden történet természetesen megrendítő, szomorú. A magukra hagyott gyerekek sorsa a legdrámaibb, őket be is fogadjuk, és nem is küldjük vissza.

– Például az ön városából, Hódmezővásárhelyről elküldték őket. (Egy 18 férőhelyes hódmezővásárhelyi otthonból áthelyezte a menekült gyerekeket Fótra a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató az idén tavasszal. Mindezt az önkormányzat kérésére tették, miután a lakosok panaszkodtak rájuk.)
– Nem gyerekek voltak, hanem 16-18 éves fiatalok, az elhagyott kisgyerekeket pedig kivétel nélkül minden egyes esetben befogadjuk. De ha már a felelősségről beszélünk, nem hiszem, hogy ezeknek a gyerekeknek és fiataloknak úgy segítünk a legjobban, ha azt sugalljuk nekik, induljanak el Európa felé, embercsempészek szállításában, életveszélyes körülmények között, és majd ha ideértek, adunk nekik szociális támogatást. Ott kell segítenünk, ahol a baj kialakul, a saját hazájukat kell élhetővé tenni, nem Európába hívni őket.