Nagyüzemben folyik a kormánypárti agitáció

Nagyüzembe állította a kormány a kvótanépszavazásra buzdító pr-gépezetét.

Szavai szerint a migránsok beilleszkedési hajlandóságát jól jelzi az a tény, hogy a Németországba érkezett másfél millió bevándorlóból alig százan álltak munkába. Hozzátette: a Nyugat-Európában élő harmad- és negyedgenerációs migránsok beilleszkedési képtelenségét pedig mutatja, hogy Franciaországban már 104 olyan úgynevezett no-go zone létezik, ahová a helyi rendőrök sem nagyon mernek belépni.

A nemzetközi jog biztosítja a már beengedett migránsok számára a családegyesítés jogát, egy bevándorló átlagosan tíz év alatt hat új betelepülőt jelent – jelentette ki Giró-Szász András. Hangsúlyozta, „Brüsszel azzal nem tud mit tenni, ha egy ország többsége kiáll a kormánya mögött”, ezért fontos szerinte, hogy az „elsöprő, többségi nem” olyan erőt adjon a kormánynak, amelyre ebben a küzdelemben szüksége van. „A megrengető erő mindig meghátrálásra kényszerítette Brüsszelt” – húzta alá.

„Az a kérdés, beengedjük-e a bevándorlókat, vagy tovább védjük a határokat” nyugaton Brüsszellel, délen a bevándorlókkal szemben – fogalmazott Lázár János a Csongrád megyei Székkutas község iskolájában mintegy száz ember előtt. Leszögezte, a magyar kormány álláspontja egyértelmű, azokban az országokban legyen betelepítés, ahol az ott élők akarják.

A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus szerint a kormány egyedül kevés ehhez a csatához, erő is kell hozzá, melyet a választópolgárok szavazatai adhatnak meg. Ha nem alakul ki nemzeti egység a kérdésben, nem lesz világos és egyértelmű a helyzet, előbb-utóbb jöhet olyan kormány Magyarországon, amely megnyitja a határokat.

Lázár úgy fogalmazott, végtelen az utánpótlás, ezért tartósan arra kell berendezkedni, hogy kerítésekkel kell védeni a szerb és a horvát határt, s még az is előfordulhat, hogy a román határt is. A probléma nem fog megoldódni addig, amíg a kibocsátó országokban érdemi változások nem következnek be. A kormány döntött háromezer új rendőr felvételéről és kiképzéséről, s a miniszter elkerülhetetlennek látja a hadsereg létszámának fejlesztését is.

Kérdésre válaszolva Lázár János kifejtette, 2020-ig nincs reális esélye annak, hogy Brüsszel a népszavazásra adott válaszként visszavonná vagy lelassítaná az uniós források kifizetését. Ennek egyik oka az, hogy a pályázatok 65 százalékát már kiírták, s közrejátszik benne az is, hogy a beruházásokra fordított összeg – például a gépvásárlásokra költött pénz – 60 százaléka végül visszaáramlik Nyugat-Európába.

Szél István fidesz–KDNP-s polgármester hangsúlyozta, Magyarország lesz az első uniós tagország, ahol a választók elmondhatják a véleményüket a kötelező betelepítésről. Hozzátette: a község több mint 1800 szavazásra jogosult polgárának arról kell döntenie, akarják-e, hogy közvetlen környezetükbe akármikor bevándorlókat költöztethessenek.

Trócsányi László igazságügyi miniszter az egyik gárdonyi étteremben tartott lakossági fórum előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az uniós döntések lehetővé teszik a migránsok kötelező betelepítését. Tehát nem Magyarország dönt a migránsok befogadásáról, miközben az ország lakosságáról való döntés „alkotmányos identitásunk része” – tette hozzá.

A tárcavezető kiemelte: az uniós alapszerződés kimondja, hogy az Európai Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, vagyis a lakosságról való döntés nem vonható el az adott országtól. Ezért szükséges kimondania a népszavazásnak, hogy hazánk nem engedi a külső döntést saját lakosságáról – mondta.

Trócsányi László szólt arról is, hogy 1972 óta ez lesz a negyvenhatodik népszavazás az Európai Unióban, amely az unióval kapcsolatos döntésekről szól. Egyes országok a csatlakozásukról, mások a kilépésről szavaztak, de például Hollandia Ukrajna társulási szerződéséről, Dánia pedig az egységes bel- és igazságügyi normák alkalmazásáról döntött ily módon.

A migránskvótákkal kapcsolatos előterjesztésről hazánk által kiírt népszavazással kapcsolatban leszögezte: a kormány határozott nemre buzdítja a választópolgárokat, mégpedig azért, hogy az Országgyűlés megkerülésével ne lehessen hazánkba idegeneket betelepíteni.