Igazat adott a székesfehérvári önkormányzatnak az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Az EBH ugyanis a minap elutasította a panaszát annak a szociális bérlakásban lakó székesfehérvári párnak, amely áprilisban azért fordult hozzájuk, mert a város annak ellenére, hogy nem halmoztak fel tartozást, nem volt hajlandó meghosszabbítani velük a bérleti szerződést. A panaszosok azt állították, a város döntése azzal függött össze, hogy roma származásúak. Ezzel szemben a hatóság arra jutott: elfogadható az önkormányzat azon álláspontja, miszerint a szociális alapú lakásbérbeadás – ideértve a szociális és költségelven történő bérbeadást is – csak átmeneti segítséget jelent az arra rászorulóknak. Így azon esetekben, amikor valaki már hosszabb ideje (nyolc-tíz éve) lakik szociális bérlakásban, nem adják ismét bérbe az illetőnek az ingatlant. Az EBH megállapította, semmi sem utal arra, hogy roma származásuk miatt ne kötöttek volna velük újból szerződést. A panaszosok – akik egy kiskorú gyermeket nevelnek közösen – összesen tizenegy éven keresztül bérelték az eljárás alá vont önkormányzattól a lakást (bár nem végig ugyanott – a szerk.), fiatalok, egészségesek, hosszú évek óta stabil munkaviszonyban vannak.
A hatóság megvizsgálta a panasz azon részét is, amely szerint más, nem roma származású lakók esetén az önkormányzat meghosszabbította a lakásbérleti viszonyt. Itt sem látták azonban bizonyítottnak a diszkriminációt. A tíz megjelölt bérlő, illetve család közül ugyanis négynek élete végéig szóló bérleti jogviszonya van, további két bérlő – akiknek a szerződését határozott időre meghosszabbították – a panaszosoktól lényegesen eltérő élethelyzetben volt: idősek, egyedül élnek, nyugdíjban, illetve rehabilitációs ellátásban részesülnek. Három bérlőnél az önkormányzat ugyanolyan módon járt el, mint a panaszosokkal.
Ismeretes, a Roma Parlament elnöke, Horváth Aladár néhány hete „szegények és cigányok üldözésével” vádolta meg a székesfehérvári önkormányzatot. Július végén bejelentette: az általa vezetett szervezetet harminc olyan család bízta meg jogi képviseletük ellátásával, amelyet a környéken már kilakoltattak, vagy jelenleg is kilakoltatásra várnak annak ellenére, hogy nem halmoztak fel tartozást. Az érintettek közül a jogvédő szerint korábban sokan a környező cigánytelepeken éltek szintén önkormányzati bérlakásban, és akkor költöztek át a – Horváth megfogalmazásában – „városi-polgári létformát” nyújtó lakásokba, amikor a cigánytelepeket felszámolta az önkormányzat.
2016. január 1. és május 19. között Székesfehérváron a gazdasági szakbizottság 189 ismételt bérbeadásra vonatkozó kérelmet tárgyalt. Harmincnyolc esetben döntöttek úgy, hogy nem hosszabbítják meg a bérleti szerződést, ezek közül huszonkettőben fél-, tizenhatban pedig egyéves haladékot adtak az ingatlan elhagyására.
