Nem követett el jogszabálysértéseket az Emberi Erőforrások Minisztériuma a tankönyvpiacon – ezt állította a tárca helyettes államtitkára, Sipos Imre a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (Tanosz) írt, lapunk által megismert válaszlevelében. Mint elsőként megírtuk, a szervezet nemrégiben közérdekű bejelentést tett a tárcánál, miután úgy vélték, több jogszabályellenes kormányzati intézkedés is történt a tankönyvpiacon az elmúlt három évben.
Ám a Tanosz szerint a tárcának a legtöbb esetben egyáltalán nem sikerült hitelt érdemlően cáfolnia a jogszabálysértések tényét. Sérelmezték például, hogy az Emmi 2013 tavaszán jogszabályellenesen szüntette meg több száz tankönyvi engedély meghosszabbítási kérelmét. Ezt a minisztérium azzal indokolta: egy korábbi kerettantervhez készültek, ezért engedélyük meghosszabbítása „nem volt lehetséges”. A Tanosz szerint azonban az említett kerettantervek még érvényben voltak, amit egy jogerős bírósági ítélet is alátámaszt.
A tankönyvesek jogszabálysértésnek tekintették azt is, hogy 2014 tavaszán az Emmi és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) olyan tankönyvrendelési tájékoztatót küldött az iskolákba, amely szerint az állami iskolák kizárólag szűkített listáról választhattak. Ez a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvek mindössze 13 százalékát tartalmazta, ezzel előnybe hozta az állami könyveket a magánkiadókéval szemben. A Tanosz szerint a minisztérium ezt sem tudta megcáfolni, helyette arról írt: a Kliknek fenntartóként „lehetősége van a szakmai és finanszírozási szempontok fokozott érvényesítésére”.
A szakmai szervezet kifogásolta azt is, hogy az iskoláknak 2014. április 30-áig hatvanféle olyan kísérleti tankönyvből kellett választaniuk, amelyek a megrendelés leadásának határidejéig el sem készültek. Az Emmi erre hangsúlyozta, a könyvek június 27-én kerültek a tankönyvjegyzékre, a rendelés június 30-ig volt módosítható. Ám a tankönyvesek szerint ez nehezen állja meg a helyét, hiszen az alaprendeléseket már április végéig le kellett adni, így a tárca „azt a képtelenül nevetséges és a gyakorlatban megvalósíthatatlan verziót próbálja elfogadtatni, hogy a mintegy 850 ezer kísérleti tankönyvet az iskolák három nap alatt rendelték meg, amikor a pedagógusok már nyári szabadságon voltak”.
A minisztérium azt is hozzáfűzte, hogy a kísérleti tankönyvekre „szigorúbb engedélyezési eljárás vonatkozik”, mint a többi tankönyvre. Ezzel szemben a Tanosz azt hangsúlyozta, bár tény, hogy idén a kísérleti tankönyvek közül az 1., 5. és 9. évfolyam tankönyveit dolgozták át és bírálták meg szabályosan, a kísérleti tankönyvek 75 százaléka a mai napig nem ment át azon a független szakértők bevonásával zajló engedélyezési eljáráson, amelyen korábban a magánkiadók tankönyveinek kötelező volt.
A Tanosz továbbra is azt kívánja elérni, hogy az oktatási tárca az érintett szakmai szervezetekkel és a gyakorló pedagógusokkal érdemi egyeztetést folytasson a tankönyvpiacról.
###HIRDETES2###
Szigorúbb eljárás?
Nem volt egyszerű a tankönyvek engedélyeztetése a magánkiadóknak. Már előzőleg szakértőt kellett felkérniük a tankönyvek ellenőrzésére, csak utána bocsátották őket a hivatalos szervek elé. Ezután az Oktatási Hivatal három szakértője bírálta el 90 nap alatt, hogy megfelelő-e a tankönyv. Ha hibát találtak, a kijavítása után a kiadó újabb 30 napot várt az engedélyre. Az állami kiadványoknál viszont más a protokoll, itt először a Nemzeti Tankönyvtanács szakértői tesznek javaslatot az Emmi vezetőjének a kísérleti tankönyvvé nyilvánításra. A legfeljebb hároméves kipróbálási szakaszt követően az átdolgozott tankönyv újból a tanács elé kerül végleges, új generációs könyvként. A tankönyvvé nyilváníthatóságról ismét a miniszter dönt. Ezt követően a fejlesztésért felelős Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nyújthatja be akkreditációra az új generációs tankönyveket az Oktatási Hivatalhoz.
(H. M.)
