A konyhák többsége fennakadt az ellenőrzésen

A menzareform tavaly őszi bevezetése ellenére sok közétkeztetést végző cég továbbra sem a rendelet szerint főz.

A Nébih már 2013 óta külön teszteli a gyermek-közétkeztetésből származó menüsorokat, az ételek illata, íze, megjelenése, állaga alapján határozza meg, hogy az kiemelkedő, átlagon felüli, átlagos, átlagon aluli vagy nem megfelelő. A hatóság eddig országszerte több mint 760 menüsort értékelt. Közülük 80-at találtak átlagon alulinak, és mindössze 5-nél értékelte úgy, hogy nem megfelelő a menü.

A hatóság úgy véli, ha a konyha minősítése jó, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ott az elkészített ételek érzékszervi tulajdonságai is megfelelőek; hiszen az étel ízét, elfogadottságát még számtalan más körülmény is befolyásolhatja. Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy azt tapasztalták, a helyi termékeket felhasználó, rövid ellátási láncú, jól felszerelt konyhákon – amennyiben az ételek tálalási helye is közel van az étel készítésének helyéhez – könnyebb gusztusos és finom ételeket készíteni.

Egy év telt el a közétkeztetési reform bevezetése óta, de már módosítani is kell a rendeletet. A túl gyors változtatást ugyanis nem mindenhol fogadták örömmel, mégpedig azt, hogy jogszabállyal akarták száműzni az egészségtelen alapanyagokat és a mesterséges édesítőket, és jelentősen korlátozták a só és a cukor használatát. Az idősebb korosztályoknál (az általános és középiskolákban) eddig is lépcsőzetesen csökkentették a sótartalmat, a bölcsődékben, óvodákban azonban egyetlen év alatt mérsékelték minimálisra a só- és cukormennyiséget. A tervezett módosítás lényege, hogy a sócsökkentés kevésbé legyen drasztikus, ezért hat év alatt, fokozatosan vezetik majd be a változást. Ugyanakkor szigorítanak is a szabályozáson, azaz minden korosztálynál tiltanák a mesterséges édesítőszerek használatát. A változtatási tervek között egyebek mellett az is szerepel, hogy több friss tejet adnának a gyermekeknek, ezeket a változtatásokat még az ősszel életbe léptetik.

Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke arról beszélt a Magyar Nemzetnek: annak ellenére, hogy már tavaly bevezették a menzareformot, máig vannak olyan közétkeztetést biztosító cégek, amelyek nem az új rendelet alapján készítik az ételeket. Ennek okát abban látja, hogy az önkormányzatok gyakran már jóval a rendelet bevezetése előtt szerződést kötöttek egy-egy társasággal, és a benne foglaltakat a későbbiek folyamán nem módosították. Ekkor a konyháknak nem kötelező a rendeletnek megfelelő ételeket készíteni – amit gyakran nem is ismernek –, hanem a szerződésben szereplő megállapodás köti őket. A diétás vagy speciális étrendek készítésének tekintetében sok gondot okozhat ez a helyzet, továbbá több helyen hiányoznak a diétás ételt főző szakácsok. – A hozzánk érkezett szülői véleményekből az derül ki, hogy hiába csökkentik a só mennyiségét egy-egy ételben, a gyerekek maguk viszik be az ízesítőt otthonról. Ennek oka, hogy már a minimális változtatás is drasztikusnak számított. Egy ételnél fontos, hogy mennyire finom. Minimális sóval és cukorral is lehet kiváló ételeket főzni, de még mindig az a tapasztalat, hogy a közétkeztető cégek nincsenek erre felkészülve. Sok szülő inkább visszamondta a szolgáltatást – közölte Keszei Sándor. Megdöbbentő, de érkeztek olyan visszajelzések is az egyesülethez, hogy speciális – például diétás vagy lisztérzékeny – étrendet igénylő gyermek esetében kérték az önkormányzati fenntartású óvodák: reggelizzen otthon a gyermek, és vigyék el még ebéd előtt.

A rendelet módosításáról és a menzareform elmúlt egy évének tapasztalatairól szerettük volna megkérdezni Rózsás Anikót, a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnökét, akitől lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre. Így nem tudtuk meg azt sem, hogy sikerült-e mindenhol bevezetni a reformot, és hányan mondták vissza a szolgáltatást az ételek gyengébb minősége miatt.

Prohászka Istvánné, a fővárosi Aprófalva Óvoda megbízott vezetője a menzareformmal kapcsolatban arról beszélt lapunknak: esetükben nagy előny, hogy saját főzőkonyhájuk van, így csak fokozatosan vezették be a változtatásokat, tehát volt ideje a gyerekeknek megszokni az új ételeket. Hangsúlyozta: náluk kifejezetten ízletesek az ételek, mert saját konyhájukban törekednek minőségi alapanyagokat felhasználni. – Persze a gyerekeknek így is furcsa volt, hogy például a káposztás tésztán nem volt cukor, de hozzászoktak. Annak ellenére azonban, hogy mi fokozatosan vezettük be a változtatásokat, úgy vélem, ezek nagyon szigorú szabályok – mondta az óvodavezető.