Rapid Extra – Uniós milliárdok baloldali NGO-knak – Latin-Amerikában vizsgálódott az Alapjogokért Központ + videó

A nemzetközi fejlesztési támogatásokkal való visszaélés veszélyeire hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet Rapid Extra podcastjében Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ madridi irodavezetője. Elmondása szerint akkor kezdtek vizsgálódni, amikor az Egyesült Államok visszavonult Latin-Amerikából, és a USAID forrásai elapadtak – a kutatás során pedig arra jutottak, hogy a térségben az Európai Unió vált a baloldali civil szervezetek első számú támogatójává, gyakran olyan célokra fordítva a közpénzeket, amelyek nem felelnek meg az uniós adófizetők értékrendjének.

– Amikor Donald Trump hatalomra került, Washingtonban elzárultak az NGO-kat tápláló pénzcsapok, mi pedig feltettük a kérdést: ha vannak guruló dollárok, vajon vannak-e guruló eurók is? – idézte fel a vizsgálódás kiindulópontját Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ madridi irodájának vezetője.

 

A kutatás célpontjául Latin-Amerikát választották, hiszen az iroda spanyol és portugál nyelvű országokkal foglalkozik. A megállapításaik szerint az Európai Unió az elmúlt tíz évben mintegy egymilliárd eurót – azaz körülbelül 400 milliárd forintot – utalt ki különböző szervezeteknek a térségben.

– A támogatott 800 szervezet közül voltak valódi fejlesztéseket megvalósító projektek is, például iskolák vagy kórházak építése. De a pénzek túlnyomó része baloldali, ideológiai célú szervezetekhez került – mondta.

Farkas szerint ezek a szervezetek olyan témákban aktívak, mint a migráció elősegítése, genderideológia, LMBTQ-aktivizmus vagy baloldali médiahálózatok működtetése.

– Volt, hogy amerikai baloldali politikust fizettek EU-s forrásból, hogy előadást tartson a kapitalizmus lebontásának módszereiről – tette hozzá.

A legmegdöbbentőbb esetek közé sorolta azokat, amikor gyermekek szexuális érzékenyítésére mentek el a támogatások.

– Magyar forintra átszámolva több száz milliót költöttek arra, hogy 6-7 éves gyerekeknek tartsanak érzékenyítő foglalkozásokat. Az ember egyszerűen felakad ezen – fogalmazott. Farkas Vajk szerint ez a gyakorlat súlyosan sérti a szülők jogait is.

– Tipikus mintázat, hogy az NGO-k a szülők tudta nélkül mennek be az iskolákba, és ott genderideológiai tartalmakat közvetítenek. Ez mindenütt ugyanaz a forgatókönyv – Brüsszeltől Latin-Amerikáig.

Arra is kitért, hogy az EU-s támogatások sokszor közvetve baloldali pártokat segítenek, különösen olyan országokban, ahol ezek a pártok hatalmon vannak.

– Nem az európai értelemben vett baloldalról van szó. Ezek között a szervezetek között olyanok is vannak, amelyek a Sao Paulo Fórumhoz kötődnek, és amelyek diktatúrákat támogattak Kubában vagy Venezuelában – hívta fel a figyelmet.

A podcast második felében a spanyolországi migrációs helyzetről is szó esett.

– A spanyol társadalom túlnyomó része szimpatikusnak tartja az országot, de ha jobban belenézünk a hétköznapokba, más kép tárul elénk – mondta.

Spanyolországban a migránshátterű lakosság aránya meghaladja a 10 százalékot, a legnagyobb arányban latin-amerikaiak és marokkóiak érkeznek. Míg az előbbiek valamivel könnyebben beilleszkednek, az arab országokból jövők integrációja komoly kihívás. A munkaerőpiacon gyakran az alacsony presztízsű, nehéz fizikai munkákat végzik, például az üvegházakban – de Farkas Vajk szerint az első generáció még elfogadja ezt, a második már nem feltétlenül.

– Az utóbbi hetekben sokkoló bűncselekmények történtek. Egy idős embert ok nélkül megvertek, egy fiatal nőt felgyújtottak, egy kislányt megerőszakoltak – és ezeknek közös vonása, hogy migránshátterű elkövetőkről van szó – sorolta az eseteket.

A közvélemény kezd elmozdulni: egy friss kutatás szerint a jobboldali szavazók 90 százaléka, de még a szocialista párt szimpatizánsainak többsége is egyetért azzal, hogy a bűncselekményt elkövető migránsokat ki kell utasítani az országból.

– A spanyolok egyre inkább úgy érzik, hogy elveszítik a kontrollt. A jelenlegi szocialista kormány nem fog változtatni, de a társadalmi nyomás előbb-utóbb kényszerítő erejű lesz – vélekedett.

A beszélgetés során szó esett arról is, milyen visszhangja volt a jelentésnek nemzetközi szinten. Az Alapjogokért Központ anyagát több latin-amerikai országban is átvették.

– Peruban, Paraguayban, Argentínában is megjelentek cikkek, az Egyesült Államokban pedig már interjúkat is adtunk a témában – számolt be róla a madridi iroda vezetője. Hozzátette: az Európai Parlament spanyol képviselői közül is többen napirendre tűzték a kérdést, különösen az átláthatóság hiányosságai miatt.

– A támogatások pontos elbírálása, a kiválasztás menete gyakran nem nyilvános – márpedig az EU mindig az átláthatóságot hirdeti. Ideje lenne ezen a saját háza táján is dolgozni.

Farkas Vajk az interjú végén elmondta, hogy egy Madrid melletti előadásán a magyar migrációs politikát mutatta be:

– Amikor elmondtam, hogy Magyarország védi a határait, és emiatt az EU megbünteti, de mi mégis kitartunk – óriási vastapsot kaptam. Többen azt mondták: „így kellene nekünk is csinálni”. Sokan nem is tudják, milyen szerencsés helyzetben vannak a magyarok. Mi nem csak beszélünk a szuverenitásról – meg is védjük azt – zárta a beszélgetést.