A kormányzati honlapon közzétett programtervezet szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának programjai október 22-én, jövő szombaton kezdődnek. Aznap délelőtt 10 órától este 6 óráig meg lehet tekinteni az Országházban a Szent Koronát. Délután az 1956-os Műegyetemi emlékműnél Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mond beszédet. Délután 3 órakor kezdődik az emlékünnepség a Műegyetemen, ahol mások mellett Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa szólal fel.
A műegyetemi emlékünnepséget követően fáklyás menet indul a Műegyetem rakpart–Nagy Imre tér–Bem tér útvonalon Bem József szobrához. 17.30 órakor fellobban a Forradalom Lángja a Nagy Imre téren, ahol beszédet mond Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Este 6 órakor a Bem-szobornál tartanak koszorúzást, ott Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke mond beszédet.
A központi programok jövő vasárnap, október 23-án a Kossuth téren kezdődnek, ahol délelőtt 9 órakor, a három legfőbb közjogi méltóság – Áder János államfő, Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök – jelenlétében felvonják Magyarország lobogóját. Az ünnepnapon délelőtt 10 órától este 6 óráig ingyenesen lesz látogatható a Terror Háza Múzeum, a 6-os és a 49-es villamos vonalán pedig korhű járat közlekedik, és a korabeli hírekkel rikkancsok is járnak majd.
A díszünnepséget idén – Orbán Viktor és Andrzej Duda részvételével – az Országház előtt tartják.
A kormányzati oldalon felidézték: 1956. október 23-án Budapesten az egyetemi diákság felvonulásával kezdődött a szovjet megszállás és a kommunista elnyomás elleni felkelés. A diákfelvonulások után a Parlament előtt már több százezren hallgatták Nagy Imre reformokat ígérő beszédét. A fegyvertelen tömegre a rádió épületénél leadott véres sortűz hatására estére fegyveres felkelés bontakozott ki. A tüntetők ledöntötték a Dózsa György úti Sztálin-szobrot, a kommunista diktatúra jelképét, és hajnalra elfoglalták a Magyar Rádió épületét.
Bár a következő napokban Nagy Imre törvényesen megalakult kormánya megtette a kezdő lépéseket a demokratikus átalakulás felé, és a szovjet csapatkivonási tárgyalások is megkezdődtek, az orosz tankok november 4-én hadüzenet nélkül megindultak a főváros ellen. November 11-ére a túlerő legyűrte a felfegyverzett civil felkelők ellenállását. A megtorlás elől százezrek menekültek el az országból, ám a Kádár-rezsim így is ezreket börtönzött be, és több száz forradalmárt kivégeztek.
A forradalom leverését követően sokáig tilos volt október 23-ára emlékezni, sőt megemlíteni is. Az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es Alaptörvény is megerősített – írták.
