„Ez rekordgyanús népszavazási eredmény. Egészen szép eredményről beszélhetünk, és ez az eredmény sok mindenre feljogosíthatja a kormányt. Ha igaz, hogy 3,2 millió nem szavazat született, az átütő sikernek minősül” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezető elemzője az M1-nek nyilatkozva.
Az elemző értékelését Török Gábor politológus nem hagyta kommentár nélkül.
Török Gábor egy korábbi posztjában kudarcosnak nevezi a kormány szempontjából a népszavazást. Indoklásul két helyzetet vázol fel:
„1) Képzeljük el egy pillanatra, hogy ennek a népszavazásnak tényleg az volt a célja, ami a plakátokon szerepel, azaz erős üzenetet szerettünk volna Brüsszelbe küldeni.
2) Gondoljuk el, hogy mondjuk egy Bulgáriában megtartott népszavazásról, amely érvénytelen és eredménytelen lett, mi a »hír«, mi az egymondatos értelmezés Magyarországon.
Ennyi.
Természetesen a képet árnyalja, ha a népszavazásnak belpolitikai céljai voltak, mert akkor az érvénytelenség csak nehezíti, de nem akadályozza meg teljesen a siker kommunikációját. Ez viszont már egy másik történet” – írja posztjában.
Lakner Zoltán politológus a Klubrádióban azt mondta, hogy tíz éve nem bukott akkorát a Fidesz, mint most. Álláspontja szerint az elmúlt években Orbán Viktor mindig elérte azt, amit kitűzött célként maga elé, ezúttal azonban vesztett.
A Nézőpont Intézet egyértelmű sikerként értékeli, hogy a kvótareferendumon több mint 3 millió \"nem\" szavazatot adtak le a kormány álláspontja mellett, a Political Capital ezzel szemben kudarcnak tartja az eredményt, szerintük ugyanis az érvénytelenség miatt a voksolás alkalmatlan a brüsszeli nyomásgyakorlásra.
A \"nem\" szavazatok elsöprő többsége azt mutatja: a magyarok nem pártkérdésként, hanem nemzeti ügyként ítélik meg a bevándorlás kérdését - hangsúlyozta a Nézőpont Intézet az MTI-hez eljuttatott gyorselemzésében, megjegyezve, a kvótareferendum az uniós csatlakozásról döntő népszavazáshoz hasonló részvételt, de még egyértelműbb választói akaratnyilvánítást hozott.
Az intézet felidézi, hogy 2003-ban az érvényesen szavazók 84 százaléka támogatta az EU-csatlakozást, a kvótareferendumon pedig az érvényes szavazatok mintegy 98 százaléka ellenezte a kötelező betelepítést. Figyelemreméltónak nevezték továbbá, hogy a mostani népszavazáson úgy sikerült ilyen nagy arányban mozgósítani és elérni több millió egy irányba szavazót, hogy kizárólag a kormánypártok mozgósítottak.
Kiemelték, 2014-ben a most leadott több mint 3 millió \"nem\" szavazatnál lényegesen kevesebb egyirányú voks is kétharmados többséget biztosított a kormánypártoknak: a Fidesz-KDNP belföldi listás szavazatszáma 2,2 millió volt.
A Nézőpont szerint ezért a népszavazás aligha marad következmények nélkül: a következő hetekben elsőként a magyar parlamentben, a következő hónapokban pedig az európai választásokon találhat visszhangra a magyarok döntése a kényszerbetelepítés elutasításáról.
A sikeres magyar népszavazásra ezért érdemes egy európai megújulási folyamat kezdeteként is tekinteni - írták, hozzátéve, hogy a soron következő osztrák, holland, francia és német választások egyik kulcstémája a bevándorlási politika mellett épp az unióhoz való viszony lesz. E két téma mentén ezért továbbra is elhúzódó bel- és külpolitikai viták várhatóak, amelyekben a magyar kormánynak rendkívüli fontosak a most leadott \"nem\" szavazatok - írta az Nézőpont Intézet.
Juhász Attila, a Political Capital igazgatója ezzel szemben azt emelte ki, hogy minden idők legköltségesebb magyarországi politikai kampánya sem volt elég egy érvényes népszavazáshoz, aminek következtében a Fidesz belpolitikai szinten \"pirruszi, azaz csak pillanatnyi vereséget\" szenvedett.
A népszavazás ugyanis hiába lett érvénytelen, a nemek nagy aránya lehetővé teszi, hogy a kormánypárt \"győzelemként értékelje ezt a kudarcot\" - fejtette ki, hozzátéve, az ellenzéki pártok ezzel párhuzamosan nem látszanak elég erősnek ahhoz, hogy ezt az értelmezést felülírják.
Az elemző szerint nemzetközi szinten kudarc Orbán Viktornak az érvénytelen népszavazás. Közjogi értelemben ugyan egy érvényes tagállami népszavazás sem írhatta volna felül az Európai Unióban elfogadott döntéseket, de egy érvénytelen népszavazás a politikai nyomásgyakorlásra is alkalmatlan - húzta alá Juhász Attila, aki szerint mindez nem jelenti azt, hogy kötelező menekültkvóta elfogadására kellene számítani az Európai Unióban.
A Political Capital igazgatója szerint ugyanis - a népszavazástól függetlenül - már nem nagyon maradt politikai támogatottsága bármilyen kötelező jövőbeni elosztásnak a nyugati tagállamok részéről sem. Tehát ha lesz is tavasszal erről szóló uniós döntés, akkor nagy valószínűséggel az önkéntességen alapul majd - fűzte hozzá Juhász Attila.
