A Kúria az indoklásban kiemelte: az applikációban foglaltakat és a feltöltésükre biztatást nem azért tartja a rendeltetésszerű joggyakorlásba ütközőnek, mert az applikáció lehetőséget ad a választópolgároknak – személyes visszakövetés nélkül – a szavazatuk tartalmának közlésére, hanem annak módja, a szavazólapokról készült fényképfelvételek és ezek feltöltése miatt.
A bíróság szerint az applikációval a párt rendeltetésellenes joggyakorlást tanúsított, azonban ez a jogsértés az országos népszavazás tisztaságát érdemben nem befolyásolta, a jogsértés nagysága pedig nem alkalmas arra, hogy megállapítsák, hogy sérült a választás tisztaságának megóvására vonatkozó alapelv.
A Kúria végzésében felhívta a figyelmet arra, az országos népszavazás kampányának nemcsak a feltett kérdés megválaszolásának mikéntje, hanem a részvétel vagy a távolmaradás is része volt, így az érvénytelen szavazás leadására buzdító applikáció működtetése, elérhetővé tétele alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagyis kampányeszköz volt. A kampánytevékenységre azonban a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközően került sor, ezért az NVB jogszerűen szankcionálta a jogsértést a bíróság szerint.
A Kúria szerint azonban a bírság aránytalanul nagy volt, mivel a párt nem több, hanem csak egy jogsértést követett el. Emellett a Kúria szerint a Nemzeti Választási Bizottság tévesen hivatkozott a bírság kiszabásakor az ismétlődő jogsértésre, mivel az NVB-határozat meghozatalakor még nem volt jogerős az applikáció ügyében egy másik kifogás alapján hozott NVB-határozat. A bíróság ezek alapján százezer forintra mérsékelte a kiszabott bírságot. A Kúria végzése jogerős.
