Lassú és nehézkes a legújabb onkológiai terápiák eljuttatása a magyar betegekhez. A törzskönyvezéstől számítva átlagosan 3,7 év telik el, mire a hazai páciensek gyógyszerár-támogatással hozzájuthatnak az innovatív készítményekhez – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete lapunkhoz eljuttatott közleményéből. Az ártámogatás megszerzése nem egyszerű, a készítmények 40 százaléka esetében ezt két vagy több alkalommal is kezdeményezni kell, így a hozzáférhetőségig átlagosan 1352 napra van szükség, ami a V4-országokban mérhető idő duplája. Ez az érték ugyanis Szlovákiában 487 nap, Csehországban 701 nap, Lengyelországban pedig 774 nap.
2011 és 2015 között 22 különféle onkológiai terápiás területen 70 új készítményt törzskönyvezett az európai gyógyszerhatóság. Mindezekből azonban a magyar lakosság számára alig érhető el valami. Pedig ha a várható élettartam csak egy évvel emelkedne, az már négyszázalékos GDP-növekedést hozhatna. Harminc fejlett és fejlődő országot vizsgálva pedig kiderült az is: az elmúlt években (2000–2009) bekövetkezett várható élettartam-növekedés 74 százalékát az innovatív gyógyszereknek köszönhetjük.
Mégis, jelenleg Magyarországon a legmagasabb az EU-n belül az onkológiai betegek halálozási aránya, a fiatalkori (0–64 év) adatokat vizsgálva pedig elmondható, hogy az európai országok átlagához képest egy magyarországi onkológiai beteg kétszer akkora eséllyel hal meg – írták a közleményben. Pedig a fejlett országokban az elmúlt két évtizedben (1991–2011) a modern gyógyszereknek köszönhetően több mint 20 százalékkal csökkent a daganatos betegek halálozási aránya. Ám amíg ez a csökkenés 24 százalék volt az Egyesült Államokban, 22 százalék Kanadában, 21 százalék Ausztráliában és szintén 21 százalék Angliában, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Németországban, addig csak 12 százalék Magyarországon.
De nem csak e tekintetben vagyunk lemaradásban. Ha azt vizsgáljuk, hogy a kelet-közép-európai országokban 2010 és 2015 között hogyan növekedett az onkológiai gyógyszerekre fordított összeg, az látható, hogy ez szinte Magyarországon a legalacsonyabb, alig négy százalék, miközben a többi vizsgált országban 6-8 százalékos növekedés látható. Hazánkban mindösszesen a GDP 0,69 százalékát fordítjuk vényköteles gyógyszerek ártámogatására, és jelenleg is több mint 50, már bizonyított hatékonyságú innovatív gyógyszer – köztük 30 onkológiai készítmény – vár támogatásra.
Némethi Erika, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója arról beszélt lapunknak: nehézséget okoz az innovatív gyógyszerek befogadása esetén, hogy a gyártók nem tudják, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár milyen kritériumrendszer alapján dönti el, hogy végül mely terméket fogadja be s melyiket utasítja el. Ez a bonyolult, többszereplős döntési folyamat kívülről nehezen követhető. Hangsúlyozta: fontos volna, hogy a betegek gyógyulási esélyei legalább olyan súllyal jelenjenek meg a befogadási döntésekben, mint a gazdaságossági szempontok.
Mint mondta, jelentős visszaesést jelentett, hogy 2011 és 2013 között a gyógyszerkasszát 30 százalékkal csökkentette a kormány, így azóta alig fogadtak be innovatív hatóanyagokat. Legutóbb 2014 januárjában volt jelentősebb, 11 innovatív készítményt érintő befogadás. Eközben egyes országokban már az európai hatósági engedélyek kiállítása után is hozzáférhetnek az új gyógyszerekhez a betegek. A forgalmazás szinte azonnal megkezdődhet, míg nálunk erre gyakran hosszú éveket kell várni. Hozzátette: tény, hogy ezek nagyon költséges, olykor több millió forintba kerülő gyógyszerek is lehetnek, de figyelembe kell venni azt is, hogy gyakran teljes gyógyulást is eredményezhetnek.
