Jövő csütörtökre halasztotta a kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mára tervezett ülését, amelyen a jövő évi minimálbérekről és esetleg a bérajánlásról tárgyaltak volna. Úgy tudjuk, ennek oka, hogy egyelőre nincs kormányzati álláspont a tervezett járulékcsökkentés ügyében, ami a munkaadók terheit csökkentené, jövőre lehetővé téve ezzel az idei mintegy 5,5 százaléknál nagyobb emelést.
A kormánypárti Magyar Idők tegnap arról írt, hogy a mára tervezett egyeztetésre a szakszervezetek közös ajánlást fogalmaztak meg, a minimálbér esetében nyolcszázalékos, míg a szakmunkás-bérminimumnál 13 százalékos emelést akarnak elérni. Ez előbbi esetben bruttó 120, míg utóbbinál bruttó 145 ezer forintot jelentene. Csakhogy ez az egyik érdekképviselet, a Munkástanácsok tavalyi (azaz idei évre szóló) javaslata volt. Ehhez képest most a közös szakszervezeti álláspont mintegy 12 százalékos béremelést rögzít. – A szakszervezetek kiinduló álláspontja az, hogy a minimálbér nettó összege (jelenleg 73 815 forint) érje el az egy főre számított létminimumot (mintegy 88 ezer forint). Ehhez az szükséges, hogy a következő két évben évi két számjegyű emelés legyen – mondta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Kormányzati „segítség” nélkül azonban vélhetőleg ezúttal sem lesz túl nagy jelentőségük az egyeztetéseknek. A parlament ugyanis már a nyár elején elfogadta a jövő évi költségvetést. A bruttó átlagkereset, a minimálbér és a garantált bérminimum esetében is 5,1 százalékos emeléssel számol jövőre a kormány.
