A sukorói telekcsereügyként ismert büntetőperben a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla szerdán megváltoztatta a Szolnoki Törvényszék ítéletét az első- és másodrendű vádlottak bűnössége tekintetében, így Tátrai Miklóst és Cs. Zsoltot felmentette. Előbbit bűncselekmény, utóbbit bizonyítottság hiányában.
Mivel a törvényszék és a tábla eltérő megállapításra jutott a bűnösségükről, megnyílt a lehetőség a harmadfok, azaz a Kúriához való fellebbezés előtt. Ezzel az ügyész élt is, így már biztos, hogy a legfelsőbb bírói szinten folytatódik a nyolc éve húzódó ügy.
A Szegedi Ítélőtábla tanácsa alaposnak találta a védők fellebbezését, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy Szolnok bizonyítékokkal alá nem támasztott – úgynevezett iratellenes – következtetéseket vont le a Tátrait négy év letöltendő szabadságvesztéssel sújtó határozatában. Ezeken felül Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető hosszasan sorolta a törvényszék tévedéseit, eljárási hibáit.
Utóbbiak miatt jogászkörökben sokan az elsőfokú ítélet megsemmisítésére és az első fok új eljárásra kötelezésére számítottak, a védők közül is többen kalkuláltak ezzel a forgatókönyvvel, az ítélőtábla azonban úgy látta, erre nincs szükség.
Végkövetkeztetésük lényege, hogy – bár a Tátrai vezette Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél követtek el kötelezettségszegést a sukorói ügylet kapcsán – nem bizonyítható, hogy a vezető magatartása szándékosan vagyoni hátrány okozására irányult volna. Márpedig a vádban foglalt bűncselekménynél csak szándékos felelősségi alakzatot ismer a törvény.
Tátrai védekezésében végig hangsúlyozta, a kaszinóberuházással kapcsolatos tetteiket főleg az motiválta, hogy az üzlettől többmilliárdos tőkebeáramlást, új munkahelyeket, növekvő adóbevételeket és a turizmus fellendülését várták.
Bizonyított „intellektus”
Büntetést egyedül az ötödrendű, V. Bálint kapott, neki – ugyancsak jogerősen, negyven százalékos enyhítés után – 360 ezer forintot kell befizetnie, ha nem akar 180 napot fogházban tölteni. Az ő cselekménye nem a telekcsere közvetlen része, úgynevezett intellektuális közokirat-hamisítást követett el, amikor az izraeli vállalkozó, Joáv Blum javára ajándékozás színlelt jogcímén jegyeztetett be ingatlanokat a földhivatalnál. – Az nyilvánvaló, hogy ismeretlenek nem ajándékoznak telket egymásnak – okolta meg a marasztalást Gyurisné, utalva rá, hogy a valódi jogcím alighanem adásvétel volt.
Az öt vádlott közül négy – köztük Tátrai és Cs. – nem jelent meg a szerdai ítélethirdetésen. A fővádlott védőügyvédje, Dezső Antal úgy kommentálta az ítéletet, ilyen rendelkezésre vártak.
