Orbán nem beszélt a Népszabadságról

Azonban kiemelte: egyedül Magyarországon kérdezték meg az embereket a bevándorlás kérdésében.

A miniszterelnök a svéd kritikákra úgy reagált: kikérjük magunknak, hogy a svédek fizetnek nekünk, Magyarország hozzájárul a vámok nélküli kereskedelemhez, beengedtük a svéd tőkét, ezért „arcátlanság” azt állítani, hogy pénzt adnak nekünk.

Orbán Viktor elmondta: azt remélte, a csütörtöki uniós belügyminiszteri találkozó egyértelműbb helyzetet teremt, de nem került le a kényszerbetelepítés a napirendről. Az Európai Bizottság javaslata tartalmazza a kényszerbetelepítést, de remélhetőleg a bizottság még az Európai Bíróság ítélete előtt belátja, hogy az uniós miniszterelnökök döntésével ellenkező javaslatot tett, és „ezt le kell venni a napirendről, mert ez szétveri az Európai Uniót” – közölte. Hozzátette: mivel csütörtökön nem alakult ki egyetértés a kérdésben, a vita jövő héten az Európai Tanácsra vár.

A miniszterelnök felidézte: az európai miniszterelnökök márciusban arról döntöttek, hogy november közepére vissza kell állítani a tömeges migrációt megelőzően élvezett szabad belső mozgás szabályait, és ennek feltétele a külső határok megvédése. Magyarország a külső határok megvédése szempontjából „üdítő kivétel”, mert itt „még a madár se tud átrepülni anélkül, hogy ne töltene ki egy kérdőívet, hogy kicsoda, miféle, hova akar menni, és milyen célból jön”, de nem mindenhol áll ilyen jól a helyzet – fogalmazott.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 1956 a szabadságról szól, amelyre sok minden lehet veszélyes, így az is, ha „mindenfajta ellenőrzés nélkül idegenek jelennek meg egy ország területén, akiknek a szokásai, elképzelései az életről egészen különbözők, mint a mieink”, és a mi szabad társadalmunkat átalakítják az akaratunk ellenére. Nehéz úgy beszélni 1956-ról és a szabadságról, hogy közben kiszakítjuk ezt a mai világ összefüggésrendszeréből – mondta.

Hozzátette: hálás a lengyel elnöknek, amiért eljön a budapesti október 23-i ünnepségre, mert 1956 ugyan magyar szabadságharc volt, de benne voltak a lengyelek is, és ezt nem felejtettük el.

A miniszterelnök szerint a kormány célja megállapodást kötni a versenyképességről a gazdasági szereplőkkel. Kifejtette: Magyarországon magángazdaság van, vagyis a kormány önmagában nem képes jó gazdaságpolitikát csinálni és javítani a versenyképességet, ehhez meg kell egyezni a magángazdaság szereplőivel.

A kormány olyan megállapodást akar kötni velük, amelynek fontos eleme a szakképzés iránya, a bérpolitika, az adórendszer, de kulcskérdés a fiatalok jövője, az oktatás is – mutatott rá a miniszterelnök.

Kifejtette: mindig heves vita volt arról, hogy a gazdaság jó irányba tart-e, ez elkerülhetetlen része a demokráciának. Fontos annak értékelése, hogy az a munka, amelyet végzünk, értelmes-e, szolgálja-e az embereket – tette hozzá.

Kiemelte: látványos változás, hogy külső, a magyar politikán kívüli szereplők mondták a magyar gazdaságról, hogy jó állapotban van, és azt javasolják a befektetőknek, hogy „ismét forduljanak bizalommal” Magyarországhoz. Ez azt jelenti, hogy Magyarország gazdasági lehetőségei kibővültek, javultak, ezt kell a nemzetgazdasági miniszternek értékelnie és javaslatokat tennie, hogy miként lépjünk tovább – mutatott rá.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a cél a munkaalapú gazdasági rendszer, és ennek lényeges, központi eleme a teljes foglalkoztatottság. Magyarországon 5 százalék alatti a munkanélküliség, így lassan inkább a munkaerő hiányával kell megküzdenünk – közölte. Emlékeztetett: korábban azt ígérte, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet hoznak létre, most 660-670 ezernél tartanak, és eltelt hat év, vagyis nem rosszak az esélyek.

A miniszterelnök kiemelte: ahogy van új többség Magyarországért a bevándorláspolitika ellen vagy a népvándorlás ügyében, fontos lenne ez a gazdaságpolitikát illetően is, ezért tárgyalni kell, ahogyan a szakképzési rendszer átalakítása ügyében is tették a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával.

Úgy látja, a kormány és a magyar gazdaság szereplői érzékelik a problémákat, jól azonosítják be az igazi kihívásokat, és közösen keresik a jó válaszokat. A kormány pedig a közös gondolatokat átülteti jogszabályokba – magyarázta.