Havonta bruttó 166 ezer és 900 ezer forint közötti fizetést vihetnek haza a magyar katonák – derül ki a Honvédszakszervezet által készített összeállításból. A honvédségi béreket részletező, hiánypótló dokumentumért lapunk elsőként a Honvédelmi Minisztériumhoz fordult, a tárca azonban nem adta meg a kért tájékoztatást. Végül a Honvédszakszervezet állította össze az adatokat, melyekből kiderült, jelentős fizetésemelésre továbbra is a főtisztek számíthatnak.
A kormány tavaly júliusban döntött az új katonai életpályamodell bevezetéséről, a program 30 százalékos illetményemeléssel indult. Úgy tervezték, a honvédségi fizetések 2019-ig évenként átlagosan 5 százalékkal emelkednek majd, s ahogyan azt a tárca akkor kommunikálta, a béremelés a rendfokozatok közötti fizetési egyenlőtlenségek kiegyensúlyozását célozza.
A táblázatból kiderül, a kezdő fizetéseket illetően jelenleg a legalacsonyabb rendfokozatú, szerződéses legénységi állományhoz tartozó katonák bérei között a legkisebb az eltérés. A közkatona kezdőbére (ami alapilletményből, illetve szolgálati díjból áll össze), bruttó 166 581 forint. Nem keres sokkal többet az egy szinttel felette álló őrvezető, aki bruttó 174 ezret vihet haza. Hasonlóan, 8-8 ezer forinttal keresnek többet a legénységi állomány magasabb beosztású tagjai, a tizedesek és a szakaszvezetők is. Ahogyan azonban haladunk a ranglétrán, egyre emelkednek a fizetéskülönbségek, a karrierpályán így az ezredesek és a tábornokok érezhetik magukat igazán motiváltnak. Egyetlen kivétel a hadnagyi rendfokozattal járó beosztás. Kezdőbérük ugyanis 13 ezer forinttal kevesebb, mint az alatta álló főtörzszászlósé. Sőt, egy többéves szakmai múlttal rendelkező főtörzszászlós havonta 147 ezer forinttal kereshet többet, mint a tiszti képzésről kihelyezett, friss diplomás felettese (a katonák részletes béreiről lásd infografikánkat).
Általánosságban véve az állomány elégedett a megemelt és kiszámíthatóbb bérrendszerrel, vannak azonban egyenlőtlenségek – mondta megkeresésünkre Bazsik István, a Honvédszakszervezet alelnöke. A szakszervezet képviselője megjegyzi, a fizetéseket több pótlék is kiegészítheti. A nyelvvizsgák 24 ezer forint juttatást jelenthetnek, de a béreket emeli a déli határokon végzett túlmunka is. A különleges feladatokat végző katonák további pótlékokra számíthatnak, egy tűzszerész például akár havi egymillió forintot is hazavihet. Bazsik szerint a béreket illetően az érettségizett katonáknak lehet elsősorban okuk panaszra. A piac elszívóereje pedig a speciális szakképzettségűeket, a nehézgépkezelőket, sofőröket érinti leginkább.
A bérek kelet-közép-európai összehasonlításban jók, az európai uniós színvonalhoz azonban fejlődni kell – tette hozzá Bazsik. Megemlítette még: a Honvédszakszervezet a katonák munkakörülményeinek javításáért lép fel. A haditechnikai fejlesztés, az elhelyezési körülmények és a ruházati ellátás tekintetében kell előrelépni – fejtette ki. Jelenleg pedig a szakszervezet a Honvédelmi Minisztériummal az egészségkárosodott katonákat segítő, járadékszolgáltatási rendszer bevezetéséről egyeztet.
A honvédség a fluktuáció kérdését nem tudja a helyén kezelni – ezt már Hegedűs Henrik, a Magyar Hadtudományi Társaság humánpolitikai szakértője mondta lapunknak. A szakértő úgy véli, a megemelt honvédségi bérek a toborzás során vonzóvá teszik a katonai pályát, a szervezet munkaerő-megtartási képessége azonban továbbra is gondokkal küzd.
A versenyszféra elszívó hatása a többdiplomás, nyelveken beszélő és civil képesítéssel is rendelkező állománynál jelenik meg – tájékoztatott Hegedűs Henrik. A szakértő szerint a honvédségnek gesztusokat kellene tennie.
Világos, hogy az anyagi szűkösség időszakát éljük, a munkaerő-megtartási képességnek azonban vannak más eszközei – jelentette ki. Hegedűs úgy látja, szükséges lenne például a képzettségi pótlék bevezetésére, így ösztönözve a katonákat, hogy a szervezeten belül szerezzenek újabb szakmai kompetenciákat. De gesztusértékű lenne, ha a katonák áfamentesen vásárolhatnának ruházatot, sportfelszereléseket, könyveket. Hegedűs Henrik hozzátette: nincs biztosítva a katonák regeneráló üdültetése sem. Jelenleg a szervezet ott tart, ha a katona meghal, a tárca átvállalja a temetési költséget – jegyezte meg, kiegészítve: a honvédségnek az aktív katonákra jobban oda kellene figyelnie.
