Súlyos betegeken segíthetnek a magyar kutatók

Gyógyíthatatlan és kisbabákat érintő betegségekkel foglalkozó kutatókat ismertek el.

Kuslits Szonja
2016. 10. 25. 18:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelentősen javulhat mind az agyvérzés és az érelmeszesedés, mind pedig a gyógyíthatatlan bélbetegségek által érintett betegek életminősége, ha célba ér Farkas Klaudia belgyógyász és Jeney Viktória vegyész munkája. A Magyar Tudományos Akadémián ma mindketten átvehették a L’Oréal–UNESCO – A nőkért és a tudományért négymillió forintos összdíjazású elismerését, amely fiatal nőket ösztönhöz kiemelkedő tudományos eredmények elérésre. A pénzt szakmai és személyes célokra is szabadon felhasználható.

A lapunkhoz eljuttatott közleményből kiderült: Farkas Klaudia, a Szegedi Tudományegyetem tanársegédje azt kutatja, hogy a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás kezelésénél használt gyógyszer egy idő után miért veszti el a hatását a betegek 40 százalékánál. Az eredmények alapján jobban lehet majd előre látni, kinél lesz hatékony ez a gyógymód, és kinél érdemes már a betegség megállapításakor másféle kezelést választani. Így biztonságosabbá és költséghatékonyabbá válhat a terápia, biztosítva a normális élet lehetőségét.

Jeney Viktória, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézetének tudományos főmunkatársa a vörösvérsejtekből kikerülő hemoglobin gyulladáskeltő hatását vizsgálja. A szív- és érrendszeri betegségeknél és a maláriás fertőzéseknél előfordul, hogy a vörösvérsejtek szétesnek, és a felszabaduló hemoglobin a szövetekbe kerülve gyulladást idéz elő. A fejletlen érrendszerrel születő koraszülött babák fokozottan ki vannak téve ennek a kockázatnak, amely akár értelmi fogyatékosság kialakulásához is vezethet. A gyulladási folyamat pontos feltérképezése hozzájárulhat újfajta gyógymódok felfedezéséhez.

Kevés a tudósok között a nő

A tudomány világát a férfiak uralják: globális viszonylatban egy nőnek ma harmadannyi esélye van rá, hogy doktori címet szerezzen, mint egy férfinak és a világ kutatóinak is csak 30 százaléka nő. Hazánkban lassan, de biztosan javulni látszik a helyzet, a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi adatai szerint ugyanis míg 2010-ben a doktori címet szerzők 46 százaléka volt nő, mostanra már éppen annyi nő vesz részt posztgraduális képzésben, mint férfi. Ugyanakkor vezető tudományos pozíciókban és a testületek élén még mindig csak elvétve találunk hölgyeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.