Szükséges, de nem elégséges változtatások

Törvényjavaslattal törlesztené Balog Zoltán többéves adósságát a Fidesz a gyermekvédelem terén.

Kezdeményezi a Fidesz a gyermekvédelmi törvény módosítását, így többek között tilos lesz lemondaniuk a szülőknek a védő­női, illetve orvosi ellátás igénybe­vételéről – jelentette be tegnap Selmeczi Gabriella, a nagyobbik kormánypárt emberi erőforrások kabinetjének vezetője és Horváth László fideszes országgyűlési képviselő. A javaslat súlyos veszélyeztetettségként értékelné, ha a szülők elzárkóznak az ellátóktól, és kötelezővé tennék a megjelenést a szűrővizsgálatokon. A javaslat célja felgyorsítani az államigazgatási eljárás folyamatát akkortól, amikor a gyermek veszélyeztetett helyzetbe kerül. Ez az előterjesztők szerint akkor különösen fontos, ha a szülő, gondviselő nem reagál az ellátók megkeresésére, ilyenkor előzetes ügyészi határozat nélkül is intézkedhetnének a gyermekvédelem szakemberei.

A Magyar Nemzet kereste az Emmit is a gyermekvédelmi törvény kapcsán. A tárca azt írta: már egy korábbi, 2015 augusztusától – tehát az agárdi tragédia után két évvel – életbe lépő jogszabály hatályba­lépését követően a szülők jogszerűen nem tagadhatják meg a védőnővel való együttműködést. A kormány célja a tervezett törvénymódosítással, hogy a törvény be nem tartása, így az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval való együttműködés megtagadása szankciót vonjon maga után. Ez azt jelenti majd, hogy a módosítás értelmében kiskorú esetében a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a védőnői egészségügyi szolgáltatás nem utasítható vissza. (H. M.)

Bár a védőnői rendszer igénybevételének kötelezővé tétele üdvözlendő lépés, korántsem most vetődött fel először ennek ötlete. A szabályozás szigorítását Székely László ombudsman már 2013-ban, az Agárdon halálra éheztetett másfél éves gyermek ügyében folytatott korábbi vizsgálatot lezáró jelentésében kérte az Emberi Erőforrások Miniszté­riumától (Emmi). Javasolta, hogy a megelőzés érdekében fontolják meg a védőnői szolgáltatás kötelező igénybevételének, az elutasítás következményeinek jogszabályban rögzítését. Ezt a miniszter, Balog Zoltán szükségesnek is tartotta, ennek ellenére a tárca három éven át nem intézkedett. Az ügy a májusban halálra éheztetett gyöngyösi kislány kapcsán vetődött fel ismét, ugyanis az ombudsman vizsgálata megállapította, hogy az elhunyt kisgyermek szülei már a terhesség idején, majd a szülés után is visszautasították a védőnői ellátást, a gyermekjóléti központ szolgáltatásait, és a gyámhatóság idézéseire sem jelentek meg. Ezért Székely László szeptember végén ismételten arra kérte az Emmi miniszterét, fontolja meg a védőnői szolgáltatás kötelező igénybevételének jogszabályban rögzítését vagy – annak hiányában – a védőnői szolgáltatás visszautasítása következményeinek szabályozását.

Lázár János a lapzártánk utáni csütörtöki Kormányinfón lapunk kérdésére – miszerint a védőnői hálózattal kapcsolatos, hároméves hiányosságokért nem kellene-e felelősséget vállalni valakinek – azt felelte, hogy elsősorban a szülőknek van felelősségük. A kötelező védőnői rendszer kiépítése szerinte aggályos, mert nehezen meghatározható, hogy milyen jogokkal ruházzák fel a hatóságokat. Nagyon nehéz kívülről eldönteni, hogy a szülőnek vagy a gyámügynek van-e igaza – tette hozzá.

Takács Imre, a Magyar Család­segítő és Gyermekjóléti Szolgála­tok Országos Egyesületének elnöke üdvözölte a javaslatot, de lapunknak arról is beszélt: „A társadalom nem látja, mennyire katasztrofális helyzetben van a gyermekvédelem Magyarországon.” Mint mondta, rendkívül kevés a szakember az ágazatban, s ők is gyakran cserélődnek, holott a legfontosabb a rendszeres kapcsolat lenne a családokkal. A fluktuá­ció nem véletlen: nagy az érzelmi megterhelés, a kiégés kockázata. – El lehet képzelni, mekkora felelősség eldönteni a szakembernek, elvegyenek-e egy gyereket a családtól vagy sem – magyarázta. Ráadásul januártól a szakmai létszámokat is csökkentették, míg korábban például egy 5000 fős településre három szakember jutott, most már csak kettő. Ezt pedig csak tetézi, hogy a meglévő státusokat sem lehet feltölteni, mert „senki nem akar a gyermekvédelembe menni” a felelősség és a megterhelés miatt, amikor 80-100 ezer forintos bérek vannak.

– Ez nekünk nagy segítség, ugyanis a legtöbb problémát az elmúlt időszakban azok a helyzetek jelentették, ahol a családok nem vették igénybe az orvosi vagy a védőnői ellátást – értékelte a javaslatot Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. Kérdésünkre elmondta, alapvetően nem volt gyakori jelenség a védőnői ellátás elutasítása, de szükségesnek látja a szülői felelősség megerősítését, ha ez másként nem megy, akkor a jog erejével. Csordás Ágnes szerint így a későbbiekben a módosítás segíthet a halálra éheztetett gyermekek tragédiájához hasonló esetek megelőzésében. Hangsúlyozta, a védőnői ellátás egyeztetett gondozási terv szerint halad, tehát a védőnők nem váratlanul, hanem időpont egyeztetése után mennek a családokhoz, céljuk pedig nem a szülők ellenőrzése, hanem segítése, támogatása.

Lapunk a parlamenti frakció­val bíró pártokat is megkereste a javaslat kapcsán. A szocialista Bangóné Borbély Ildikó arról beszélt, hogy a múlt héten tárgyalta az MSZP ugyancsak gyermek­védelmi témájú kezdeményezését a népjóléti bizottság. Abban arra tettek javaslatot, hogy erősítsék meg a jelzőrendszert, illetve vizsgálják meg a gyermekvédelmi törvény idén januárban életbe lépő módosításának hatását. Ám ezt a kormánypárti többségű bizottság nem volt hajlandó megszavazni, inkább tartózkodott. A politikus a gyermekvédelmi rendszer problémái közt említette, hogy nincs elég pénz a rendszerben, „lasszóval kell fogni szakembereket”. A felvetésre, hogy mennyi pluszforrásra lenne szükség, úgy válaszolt: „Ha Matolcsyék eltüntethetnek majdnem 300 milliárd forintot, akkor nem mindegy, hogy mennyibe kerül? Itt a gyerekeinkről van szó, a jövőről van szó, meg kell oldania a kormánynak.”

– Szükség lenne arra, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tag­­jainak mulasztását is szank­cio­nálják – nyilatkozta lapunknak Vágó Sebestyén, a Jobbik szak­politikusa, aki tervezi egy erről szóló javaslat benyújtását. A képviselő szerint ha a kérdést szabályozná a büntető törvénykönyv, erősebb nyomás lenne a gyermekvédelmi rendszer tagjain, hogy azonnal jelezzék, ha veszélyeztetettség jeleit észlelik. Vágó arról is beszélt, hogy a Jobbik régóta szorgalmazta, amit Selmecziék javasoltak, hogy legyen pontosabban meghatározva a jelzőrendszer tagjai közti együttműködés módja. Például a jobbikos vezetésű Ózdon már egy éve működik az, hogy havonta találkoznak a gyermek­védelmi jelzőrendszer ottani tagjai, így van mód rendszeres egyeztetésre az esetekről. A politikus kiemelte, a gyermekjóléti szolgálatnál dolgozó szociális szakemberek a leginkább alulfinanszírozottak, ezért haladéktalanul szükség lenne az évek óta húzódó szociális életpályamodell bevezetésére.

Kanász-Nagy Máté, az LMP ifjúsági szakszóvivője úgy nyilatkozott: fontos változtatásokat tartalmaz, de korántsem jelent megoldást. – Úgy fest, hogy a társadalmi egyeztetést ismét megkerülve, egyéni képviselői indítvány formájában csupán tűzoltó intézkedéseket hoznak – mondta, hozzátéve, hogy pozitívumként el kell ismerni, végre van kormányzati akarat a hatóságok munkájának hatékonyabbá tételére. Ugyanakkor kiemelte, szembe kell nézni azzal, hogy a jelzőrendszer az összeomlás előtt áll, jelenleg csak az ágazatban dolgozó szakemberek munkája miatt működhet a gyermekvédelmi rendszer.