Egyelőre titkolja a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, hogy kivel kötöttek szerződést a népszavazás jelenleg is zajló utókampányára, illetve mekkora összeget különítettek el erre és milyen forrásból. Elsősorban a kormányközeli médiumokban, az interneten és a nyomtatott sajtóban láthatók folyamatosan azok a hirdetések, amelyek szerint: „Megüzentük Brüsszelnek: 98% NEM! a kényszerbetelepítésre.”
Össze lehet hozni egy olyan kompromisszumot az alaptörvény-módosításhoz, amellyel meglehet az elfogadásához szükséges parlamenti többség – mondta a Fidesz frakcióvezetője az állami rádióban. Az LMP frakcióvezetője, Schmuck Erzsébet tegnap jelezte, pártja még nem döntött arról, megszavazzák-e az alaptörvény-módosítást, bár a párt szerint annak normaszövege nem tartalmaz új elemeket, és továbbra sem tesz különbséget a menekültek és a gazdasági bevándorlók között. Az alaptörvény hetedik módosításának általános vitáját hétfőn folytatja le az Országgyűlés, a módosításról pedig három héttel később szavazhatnak. (M. Cs.)
A tárca legutóbbi válaszában azzal érvelt, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény előírásainak megfelelően közzéteszik a szerződéseket a kormányzati honlapon. A minisztérium legutóbb több mint két hónapja, augusztus elején hozott nyilvánosságra ilyen adatokat. Az infótörvény azt mondja ki, hogy azon közérdekű adatokra vonatkozó szerződések listája, amelyekben a közfeladatot ellátó szerv az egyik szerződő fél, negyedévente esedékes. Tehát Rogánék elvileg az év végéig még titkolhatják, hogy kivel szerződtek az utókampányra. Az említett törvény mellékletében szerepel ugyan, hogy a közfeladatot ellátó szerv által kiírt pályázatok szakmai leírását, azok eredményeit és indokolásukat folyamatosan frissíteni kell, csakhogy az eddigi esetekben sem pályázat, hanem vállalkozási keretszerződés útján állapodtak meg a Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozó társaságokkal. Így húzható a határidő.
Vélhetően ezt a trükköt választja a minisztérium a még a népszavazást megelőző kampányban kötött szerződésekkel kapcsolatban is. Augusztusban ugyanis két ilyen szerződést kötöttek, amelyek esetében a közzététel határideje november 1-jén, illetve 19-én jár majd le, egyelőre ezek sem olvashatók a tárca honlapján. A népszavazást megelőző kampány költségeit firtató kérdésünkre a tárca a múlt héten azt a választ adta, hogy a kormány „a népszavazással kapcsolatos tájékoztató kampányokra és politikai hirdetésekre összesen nettó 5,9 milliárd forintot költött”. A népszavazással kapcsolatos tájékoztató levelek és a háztartásokba eljuttatott kiadványok pedig bruttó 875 millió forintba kerültek állításuk szerint. Ez így összesen bruttó 8,4 milliárd forint.
Csakhogy ezek a számok, illetve a közérdekűadat-igénylések keretében már közölt adatok nem vágnak egybe. A szocialista Harangozó Tamás közérdekűadat-igénylésére ugyanis azt közölte a minisztérium, hogy tavaly december és idén február között bruttó 1,5 milliárdért szerződtek, majd március és augusztus között további bruttó ötmilliárdért. Ezt követte augusztus 1-jén egy bruttó 2,4 milliárdos szerződés, majd augusztus 19-én egy 2,5 milliárdos. A dátum azért érdekes, mert a hivatalos kampányrajt augusztus 13-án volt. Ha csak az ez utáni összeget vesszük, akkor az kevesebb, mint az említett 8,4 milliárd. Ha viszont a kampányrajt előtti számokat is hozzávesszük, akkor már 11 milliárdnál is nagyobb összegnél járunk.
A kampány különböző szakaszaival kapcsolatban is tettünk fel kérdéseket a tárcának, de nem érkezett válasz. Azt viszont tartalmazta a Rogán-féle tárca múlt heti válasza, hogy az általuk említett 8,4 milliárd „messze eltörpül azokhoz a költségekhez képest, amelyeket akkor kellene kifizetnie az országnak, ha Brüsszel életbe lépteti a betelepítési programot”.
