Török Márk: 33 évesen már nem leszek EHÖK-elnök

A szegedi egyetem tizenkét dékánja szólította fel lemondásra az EHÖK-elnököt, aki inkább visszavágott.

– Pedig úgy tűnt, hogy a kellő pillanatban előrántotta azokat az információkat, amik jól jöttek a visszavágáshoz.
– Nem húztam elő ilyen információt. Ha valaki ezt magára vette, az nem biztos, hogy az én problémám. Egyébként aki megnézi a felvetéseket, hogy én miket nem csináltam, láthatja, hogy ezeket közérdekű adatként bárki le tudja kérdezni.

– Hogyan lehet, hogy nem indult maga ellen senki az EHÖK-elnök választáson?
– Egy jóval fiatalabb HÖK-elnök kolléganőm, ha nem is puccsista felhanggal, de erőfelmérőként szeretett volna pályázni a posztra. Eközben egy másik kari HÖK-elnökre érdemi nyomást gyakorolt az egyik dékán, hogy ne válasszanak majd újra engem. A külső támadás a HÖK-öt összerántja, így a lány végül úgy ítélte meg, hogy ennek az erőfelmérésnek nem most van az ideje és visszalépett.

– Akkor ön nem gyakorolt rá nyomást?
– Nem.

– A fellebbezési ügye hol tart? (Tavaly az Emberi Erőforrások Minisztériuma elfogadott egy törvényt, amely szerint csak négy éven át lehet tisztségviselői posztot betölteni a hallgatói önkormányzatokban. Az SZTE szerint emiatt Török Márk már nem lehetne EHÖK-elnök, míg Török szerint a négy évet a törvény életbelépésétől kell számítani – a szerk.)
– Az egyetem ezt is pontatlanul idézte a sajtónak, ugyanis egy közigazgatási döntés felülvizsgálata zajlik a közigazgatási és munkaügyi bíróságon. Nem hiszem, hogy ebből holnap tárgyalás lesz. Ha engem valami meglepett az egész ügyben, akkor az az volt, hogy egy egyetemen felmerülhet egy törvény visszamenőleges hatályú alkalmazása. Elég sok időt töltöttem HÖK-ösként, nekem nem mindegy, mi marad utánam, így mindenképpen szeretném tisztázni ennek a törvénynek az értelmezését.

– Ha elhúzódik az ügy, jövőre is indul az EHÖK-elnöki pozícióért?
– Egyáltalán nem zárom ki a lehetőségét. De minket a biológia egy idő után eltüntet a rendszerből. Nem ismerek olyan 40 évest, aki ezt a pozíciót töltené be. Egy 35 éveset ismertem, de már ő sem tölti be ezt a posztot. Én pedig 35 évesen biztosan nem leszek EHÖK-elnök, de már 33 évesen sem. Egyébként nem gondoltam, hogy ilyen hosszan fogok HÖK-özni. Általában egy kari HÖK-elnök két-három évig van a posztján. Az én esetem, hogy elsős egyetemistaként HÖK-elnök, majd másfél év múlva EHÖK-elnök lettem, viszonylag ritka. Ehhez szerencse is kell.

– Hogy volt ilyen szerencsés?
– Szerencsés is voltam meg kis vadóc.

– Vadóc?
– A kari választások közvetlenek. Úgy kell elképzelni, hogy a szavazókör öt-hat méteres körzetébe nem lehet menni, de lehet agitálni az előadásokon, a kocsmákban, a hallgatói rendezvényeken. És hát mi nagyon szervezettek voltunk. Egyébként valószínűleg azért morcosak rám az SZTE vezetői, mert nagyon fiatal korom óta benne vagyok az egyetem problémáinak felvetésében, ezért azokat nem tudják a fiókba dugni. Ugyanis az egyetemen sokszor az a megoldási mechanizmus, hogy úgy döntünk, hogy nem döntünk. Ha pedig elmegy egy HÖK-ös képviselő, akkor a probléma már nem probléma többé.

– Milyen problémákról van szó?
– Tipikusan vitás területek a kollégiumi területek, a jegyzettámogatási rendszer vagy az oktatásszervezés. Probléma az is, hogy tudok olyan szakot mondani, ami nemzetközi szinten is jó, külföldieket is vonz, de az az igazság, hogy a harmadik évben le kell darálni a hallgatók jelentős részét. Mindezt azért, mert nincs elég gyakorlati hely az egyetemen csak a diákok 30-40 százaléka számára. De említhetném azt is, hogy a kollégiumaink jelentős számában annyi négyzetméter sem jut egy diákra, mint a börtönökben a rabokra.

– Említette, hogy átláthatóan működik a HÖK, de olvasva az elmúlt években a HÖK körüli alapítványokról és cégekről megjelenő híreket, minimum felmerülnek aggályok. Magának ezekből mennyi bevétele van?
– Nincs belőlük bevételem.

– Semmi?
– Volt már olyan, hogy sikerült a JATE-klubba (szegedi egyetemi diákklub – a szerk.) vinnem egy tárgyalást, és akkor ott meghívtak engem arra a körre.

– Tehát nem részesül sem a HÖK-közeli Pöcike bisztró vagy a Törpe kocsma bevételéből?
– Törvényesen részesülhetnék úgy, hogy ha a taggyűlési képviselőnek – aki általában az EHÖK elnöke – a taggyűlés meghatároz egy tiszteletdíjat.

– De nem részesül?
– Nem. A HÖK szolgáltatási tevékenysége ’93–94-ig nyúlik vissza, akkor jött létre egy alapítvány az akkori HÖK-ösökkel. Amikor ennek a forgalma kinőtte magát, akkor jött létre az Universitas Kft., aminek fele részét jelképes áron, öt-hat millió forintért adtuk el az egyetemnek. A HÖK-ös cégek általában a piacról élnek. Például a Pöcike bisztró kint van a városban, bárki bemehet oda, és ehet egy krumplifőzeléket.

– Tehát egy NAV-vizsgálat mindent rendben találna?
– Folyamatosan van rendkívül sok névtelen feljelentgető, valószínűleg azért, mert irkál rólunk a sajtó. Alig múltam el nagykorú, mikor az első vagyonosodási vizsgálatot rám küldte valaki. És akkor vittem anyukám nyilatkozatát, hogy mennyi zsebpénzt kapok. De igen, NAV-vizsgálatok állandóan vannak, és még azt sem állítom, hogy bírságokat ne kaptak volna ezek a cégek. De azt szeretném tudni, hogy ezek miért számítanak az én érdekeltségemnek, miért az én felelősségem és mi ezzel a hatalmas nagy probléma.

– Például az egyik érintett alapítvány – Szegedi Tudományegyetem Hallgatóiért Alapítvány – kuratóriumi elnöke maga.
– Ezeknek az alapítványoknak az alapító okirata úgy néz ki, hogy a HÖK delegálja a kurátorokat, így delegáltak engem is. Ebből egyébként már kiléptem idén tavasszal.

– Ha most is kapna egy vagyonosodási vizsgálatot, nem találnának eldugott milliókat?
– Egy éve volt az utolsó vagyonosodási vizsgálat ellenem, tudomásom szerint nem találtak semmit. És olyan újságcikkeket sem látok, hogy hat Mercedesszel járna bármelyik vezetőségi tagunk. Tehát ezekkel az ellenőrzésekkel nincsen semmi baj, csak akkor fogadjuk el az eredményét. Mert például a dékáni levél mit ír? Azt, hogy bár soha nem bizonyosodott be, hogy én törvénytelenül vezetem a HÖK-öt, de annyit írtak erről, hogy ezért menjek a fenébe. Ez egy jogállami attitűd? Inkább egy ávós szöveg.

– Milyen a viszonya a sajtóval?
– Viszonylag érdekes. Nem vagyok sem vaskalapos, sem érzékeny az újságírókkal szemben, de ha valaki rááldoz pár hónapot, tele lehet pakolni a netes blogokat mindenféle hülyeséggel. Ez akkor eszkalálódott, amikor a klasszikus újságírás keveredett az elektronikussal. Például nem értem, miért szedték elő, hogy számítógép-portalanításért fizettem ki éves szinten másfél-két millió forintot. Lehet portalanításnak hívni, hogy 40 gépet havi százvalahányezer nettó forintért rendszergazdaként üzemeltet egy cég, de az vicc, blődség. Nem érzem, hogy ezekből az összegekből következnének az olyan eposzi jelzők, mint az „átláthatatlanság” vagy a „túlhatalom”. De pörlekedős nem vagyok, összesen talán három ilyen perem volt.

– Mire a legbüszkébb az előző tizenkét évből?
– Mikor átvettem a HÖK vezetését, az SZTE-hez hasonlóan 12 karos szervezet volt. Mára nincs ilyen, egységesítettünk egyetemi szinten minden szabályzatot. Nem biztos, hogy ezt például négy év alatt meg lehetett volna csinálni. De mondhatnám azt is, hogy létrehoztunk saját sportegyesületet, ahol a hallgatóink havi szinten kétezer forintos tagdíjért sportolhatnak. Csinálunk közösségi konyhát, bármelyik hallgató egy eurós áron ebédelhet. Nem merném azt mondani, hogy ezek nagy dolgok, mert ezeknek így kell mennie, de hatalmas munkát jelentettek. Összességében szerintem alapvetően jó időszak volt ez a 12 év. Én nagyon élveztem, de egyszer vége kell hogy legyen.

– Mégsem zárja ki, hogy jövőre újból induljon.
– Mert ha kizárnám, akkor béna kacsa lennék. Abban maximálisan hiszek, hogy ez az egész hiszti azért van, mert megunta az egyetemi vezetés, hogy kiüljenek problémákat, amiket a HÖK napirenden tart. Ha én ebből visszalépnék, akkor ezek az ügyek nem oldódnának meg.

– Azt mondta, 33 évesen már nem lesz EHÖK-elnök. Mihez fog kezdeni három év múlva?
– Nem szoktam ezen gondolkodni, de akár azt is el tudnám képzelni, hogy építek valahol az Alföldön egy önfenntartó tanyát.

– Ezt azért nehéz elhinni.
– Pedig vonz, hogy teljesen közel legyek a természethez, messze a civilizációtól. Majd meglátjuk, mi történik, nem vagyok félős ilyen szempontból. Nyilván kell keresnem egy HÖK-höz hasonló tevékenységet, ami szórakoztat és jó dolog is egyben. Az akkor nem is munka, hanem időtöltés. És a támadásokat is könnyebb viselni, mert akkor olyan lesz, mint a fociban: benne van, hogy néha lerúgnak a pályán.

###HIRDETES2###