Bővül a fogyasztás, nő a lemaradás

A magyar háztartások havonta átlagosan 158 ezer forintot költöttek fogyasztásra.

A kutatás azt is vizsgálta, miképpen reagáltak a háztartások a gazdasági válságra. A fogyasztás-visszafogási stratégiák közül a legnagyobb mértékben az volt a jellemző, hogy a háztartások kevesebbet vásároltak divatcikket, elektronikai cikket, ez csaknem minden harmadik háztartás esetében előfordult. Nem sokkal maradt el e mögött az alapvető élelmiszerek (tej, zöldség, gyümölcs) fogyasztásának visszafogása. Élvezeti cikkekre a háztartások egyötöde kényszerült rendszeresen kevesebbet költeni a gazdasági válság kezdete óta – olvasható a tanulmányban. Meglepően alacsony ugyanakkor azoknak az aránya, akik nem mentek el nyaralni, vagy kevesebbet költöttek erre a célra, illetve eladták autójukat. A szerzők azonban megjegyzik: ennek oka valószínűleg abban a kutatás-módszertani problémában keresendő, hogy a háztartások azon 40 százalékának, amelyek nem rendelkeznek autóval, nem is tették fel ezt a kérdést.

A fogyasztás-visszafogási stratégiákkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a Társadalmi riport 2016 című kötet egy másik tanulmánya azzal foglalkozik, milyen volt az anyagi depriváció 2009 és 2015 között Magyarországon, azaz krízishelyzet esetén milyen kiadásokat kell megvonnia magától egy háztartásnak. A kutatás szerint tavaly a lakosság 37 százaléka volt anyagilag dep­rivált, 23 százaléka pedig súlyosan deprivált. (Lesújtó ez abból a szempontból is, hogy az Európai Unióban Bulgária és Románia után nálunk a legmagasabb a deprivációban élők aránya.)

Az anyagi depriváltság egyébként nem egyenlő a szegénységgel. Előbbi ugyanis a kiadások megvonásával, utóbbi pedig a jövedelmi viszonyokkal van összefüggésben. Az anyagi depriváltság viszont a fogyasztás-visszafogás szempontjából azért érdekes, mert a tanulmány szerint éppen a nyaralás az a tényező, amit sem a deprivált, sem a súlyosan deprivált háztartások nem engedhetnek meg maguknak. Ilyen értelemben pedig ez megerősíti azt a megállapítást, hogy az üdülés, nyaralás a „legérzékenyebb” kiadási tétel a fogyasztás szempontjából is.