Felpörgetik a Klik átszervezését

A hónap végén felállhatnak a „kis Klikek”. A kulturális bizottság ma lezárta az oktatási törvényekről szóló vitát.

Hutter Marianna
2016. 11. 15. 16:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hamarosan a parlament elé kerülhet az oktatási törvények módosítása, a kulturális bizottság ma lezárta az erről szóló részletes vitát. A módosítás köznevelési és felsőoktatási törvényeket egyaránt érint. Például arról rendelkezne, hogy már november 30-tól álljanak fel az átalakulás alatt álló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) új tankerületi központjai. Ezt a kormány azzal indokolja, hogy miután államosítják az iskolák működtetését is január 1-től, elegendő időt szeretnének az ebbe a körbe tartozó feladatok, az azokat ellátó személyek és tárgyi eszközök biztonságos átvételére.

Bár az ellenzéki pártok összesen közel két tucat javaslatot nyújtottak be az oktatási törvény módosításához, a kormánypárti többségű bizottság ezek közül mindössze egyetlen, szocialisták által benyújtott javaslatot volt hajlandó elfogadni. Ez többek közt azt tartalmazta: a készségfejlesztő iskola a tanuló javára köteles felelősségbiztosítást kötni, továbbá a gyermeket megilleti például kedvezményes étkeztetés, az útiköltség-térítés és a munkaruha. Emellett az iskola jutalomban vagy szociális támogatásban részesítheti a diákot a gyakorlati évfolyamon elért eredménye, teljesítménye alapján. A módosítás egyik előterjesztője, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes egyébként úgy értékelte az oktatási törvények mostani változtatását lapunknak: a kormány a saját, önmaga által okozott hibáit próbálja meg kiküszöbölni, de a fő problémákat nem oldják meg. Szerinte ilyen például a tankötelezettség 16 évre történő leszállítása, ami gyerekek ezreit taszította közmunkába. A tankötelezettség 18 évre való visszaállításáról is nyújtottak be törvényjavaslatot a szocialisták kedden, de ezt is elvetette a kulturális bizottság. Annak ellenére döntöttek így a Fidesz–KDNP-s politikusok, hogy Palkovics László oktatási államtitkár korábban ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják, milyen hatással járt a tankötelezettségi korhatár leszállítása.

A bizottság elutasította az LMP-s Ikotity István javaslatát is, mely közel 1300 nyugdíj előtt álló tanár helyzetét kívánta rendezni. Az érintetteket a kormány azért hagyta ki a pedagógus-életpályamodellen történő automatikus felminősítésből, mert korábban sikertelenül vettek részt a minősítési eljáráson. Így viszont az az igazságtalan helyzet állt elő, hogy azokat a pedagógusokat, akik korábban meg sem próbálkoztak a minősítési eljárással, automatikusan a magasabb fizetéssel járó pedagógus II. kategóriába sorolták.

Ugyancsak elbukott a szocialisták azon javaslata, amely azt biztosította volna, hogy a paralimpikonok az olimpiai érmekért ne fele annyi, hanem ugyanakkora jutalmat kapjanak. A kormánypárti politikusok gyakorlatilag azzal érveltek a javaslat elvetése mellett, hogy kevesebb paralimpikon szerez több érmet, mint az ép sportolók. Ám Kunhalmi Ágnes szerint az egyenlő honorárium nem sportszakmai, hanem emberi kérdés. Ugyanerről beszélt a jobbikos Dúró Dóra is, aki szerint az azonos jutalmazásának már csak azért is nagy jelentősége lenne, mert pozitív társadalmi üzenetet hordozna.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.