A belváros után vigyázó szemeinket Jászberényre érdemes vetni a Magyar Narancs csütörtöki számának cikke alapján. Úgy tűnik, számos ingatlan igen baráti körülmények között került Fidesz-közelinek tartott nagyvállalkozókhoz. Mindez úgy ráadásul, hogy tavaly uniós forrásból olyan városfejlesztési stratégiát készítettek, amely megállapította: túl kevés ingatlannal bír az önkormányzat, ezért érdemes megtartani a nem lakás céljára szolgáló épületeket. (Így lehetne velük uniós fejlesztési támogatásra pályázni.)
Hiába: a folyamat jó ideje tart, és nemrég egy értékes belvárosi ingatlantól is megváltak. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen ráadásul szélesítették is Szabó Tamás polgármester jogköreit, így még inkább beleszólása lehet ingatlanügyekbe. Helyi források szerint épp az ő polgármesteri kampányát támogatták még olyanok, akik most igen kedvező körülmények közt jutnak ingatlanokhoz.
Három éve eladták végül azt a huszárlaktanyát is, aminek használati jogát tíz éve kapta vissza Jászberény a magyar államtól. Az akkori baloldali önkormányzat az ingatlan hasznosításáról beszélt, később viszont már azt panaszolta, hogy a fideszes többségű testület szembemegy a településvezető szándékaival. A több mint 7500 négyzetméteres laktanya végül bruttó 190 millióért kelt el, noha egy 2012-es értékbecslés szerint bruttó 600 milliónál is többet ért. Az önkormányzat magyarázata: két év alatt sokat romlott a tető- és födémszerkezet állapota. A laktanyát a Jász-Plasztik Kft. vette meg, amely Kasza Lajos érdekeltségébe tartozik. Ő a város díszpolgára, a helyiek szerint pedig Szabóval, illetve a térség parlamenti képviselőjével, Pócs Jánossal is nagyon jó a viszonya. Kaszának egyébként nincs oka panaszra: a Forbes tavaly a leggazdagabbak közt emlegette, a Jász-Plasztik értékét pedig több mint 90 milliárd forintra teszik. A cég több mint 2700 embernek ad munkát, és beszállít a Volkswagennek és a Samsungnak is.
Kasza tehát nem mondható épp ágrólszakadtnak, így különösen vicces, amit egy jászberényi lakossági fórumon mondott a mellette ülő Kövér László a kvótareferendum előtt. A házelnök úgy vélte, a migránsok valójában rendkívül gazdagok, a teremben
„nincs tíz embernek annyi a bankszámláján, mint nekik”.
Kaszáé lett egy másik városi tulajdonú ingatlan is, melyet aztán irodaüzemeltetésre részben kiadott Pócs Jánosnak. A képviselő tavaly január óta havi 365 ezer forintért bérli az irodát. Az Országgyűlés Hivatala többi bérleti szerződését végignézve a Narancs megállapította: kiugróan magas bérleti díjról van szó.
Jól járt Szatmári Zoltán díszpolgár is: a hozzá kötött Szatmári Malom Termelő és Kereskedelmi Kft. is értékes épülethez jutott hozzá. A 2011-es szerződés szerint az önkormányzat átadta a volt pártházat, és kapott cserébe 18,1 milliót, plusz egy malomépületet. Ez utóbbival máig nem tudtak mit kezdeni, viszont a volt pártházból havonta körülbelül 600 ezer bejön Szatmáriéknak, ami így már évi hétmillióra jön ki. Nem nehéz kiszámolni, hogy a 18 millióval és a lerobbant malomépülettel nem épp az önkormányzat járt jól. A szerződés szerint ráadásul a vevőnek 2014 június végéig szállodát, apartmant és egyéb üzlethelyiséget is ki kellett volna alakítania, majd öt évig legalább üzemeltetnie. Ennek híján az önkormányzat ötmilliós kötbért követelhet. Viszont a Narancs szerint annak ellenére nem követel, hogy a fejlesztésből az épület körbeállványozásán túl nem lett semmi. Szatmári egyébként köztudottan a helyi Fidesz egyik támogatója – jegyezte meg a hetilap.
